AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: A magyar csízió átdolgozásai

ségéről" (39. 1.) — „6. Földünknek s a többi planétáknak távolsága a naptól, azok száma és nagysága" (39—40. 1.) — „7. Az esztendőről." (41. 1.) — ,,8. A szökő-évről" (41. 1.) — ,,9. A nap kezdete" (42. 1.) — „10. Azon tábla, mely óránként mutatja, melyik planéta uralkodik mind éjjel, mind nappal" (42—43. 1.) — „11. A napfogyatkozásról" (43. 1.) — „12. A holdfogyatkozásról" (43.1.) — „13. A hold befolyása földünkre" (43—44.1.) az előtte levő fejezetekkel együtt egészen az 5-től kezdve azonos a korábbi kiadás I—IX. részeivel. Csak az új 10.-ben fordult meg a tábla és a magyarázó szöveg sorrendje, de csupán a megfelelő tördelés miatt. — „14. Hány óráig fog a hold világítani az éjjel?" (44—45. 1.) — „15. A hold fényéből hogy lehet az időjárást megjósolni?" (45. 1.) — „16. Az év négy szakasza" (45—46. 1.) — „17. Az év négy szakaszának hónapjai és égi jegyei" (47—50. 1.) — „18. A szelekről." (51—52. 1.) Ez a legutóbbi öt fejezet azonos az egykori XIV— XVIII. részekkel, de bizonyos kihagyásokkal. Kimaradt minden latin vers, kifejezés és szó a XVI—XVIII.-ból, továbbá az érvágásról szóló mondat a XVI.-ból. — „19. A villanyosságról" (52—54. 1.) — „20. A villámlás és mennydörgésről" (54—57. 1.) — „21. A délibábról" (57—59. 1.) — „22. A szivárványról" (59—60. 1.) — „23. Alidércz-, vagy a bolygótűzről" (60— 62.1.) — „24. A visszhangról". (62—63.1.) A mostani hat fejezet azonos a régi XXXII—XXXVII. részekkel, egyedül a XXXIII. utolsó mondata a villámhárítóról maradt el: „Ezen eszközt nagy épületeken, gyárakon és puskaporos tornyokon láthatni." Nyilván a két kiadás között eltelt harminc esztendő alatt általánossá vált e berendezés, és így meghaladottá a korábbi mondat. — „25. Az északi fényről" (63—66.1.) — „26. A delej- vagy iránytű" (66—67.1.) azonos az egykori XLI. és XLII. fejezet szövegével, csak ez utóbbi utolsó mondatát lerövidítették. A második főrész címe: „Hasznos tudnivalók az emberről." (69—82. 1.) Ennek fejezetei: „27. Az emberi test főbb részei képekkel" (69 — 72. 1.) új szöveg. — „28. A négy féle véralkatról" (72—73.1.) csak címében és tárgyában egyezik a korábbi XIX. fejezettel, de szövege egészen más. — „29. Az ember életrendjéről" (73—75. 1.) a régi XX. fejezet szövegét átdolgozták ez alkalommal. — „30. Az alvásról" (76 — 78.1.) azonos az egykori XXI. fejezettel, de a végén egy bekezdéssel kibővítve. — „31. Az arcz-isme (Physiognomia), vagyis hogyan lehet az ember tagjainak állásáról, a külsőről megismerni az ember belső természetét?" (78 — 82. 1.) a XXIV. fejezet pontos átvétele, amely azonban a végén az alábbi kiegészítő mondatot kapta: „mindezek alól azonban szintén van kivétel, miután a nevelés az emberben rendkívül sok jót vagy rosszat eszközölhet". A harmadik főrész címe: „Jó tanácsok ós tapasztalatok tára." (83— 149.1.) Ennek fejezetei: „32. A tizenkét hónapban mit míveljen az ember?" (83—94. 1.) a régi XXII. fejezet verseinek pontos átvétele és a prózai szöveg némi átdolgozása. — „33. A nap járása a 12 jegyben" (95. 1.) azonos a XI. fejezettel. — „34. Házi gyógytár (patika)" (95 — 100. 1.) a XXVII. fejezet átvétele, csak a receptekben szereplő mértékek kerültek átszámításra az első csízió-átdolgozás megjelenését követően (1876-ban) hazánkban is bevezetett méterrendszerre. A fejezet végén egyetlen bekezdésnyi új tanács áll. — „35. A házi-állatok betegségei elleni szerek" (101 — 110.1.) azonos a XXVIII. fejezettel, csupán — nagy ritkán — a bekezdések cserélődtek fel, továbbá 506