AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: A magyar csízió átdolgozásai

ságai, hónapjai, égi jegyei s az azokban uralkodó szelek" (44—45. 1.) — „XVIII. A szelekről" (46 — 47. 1.) c. három rész átvétel a magyar csízióból, de az első két fejezet sorrendje felcserélődött. Ennek feltehető oka az, hogy ilyen módon az évszakok szerinti szelek felsorolása közvetlenül megelőzi azok leírását, ami logikusabb is. Az évszakoknak a szentek ünnepeivel történő kijelölése korábban igen hibás volt, ezt most megigazították.

9 Elmaradt a „Complexiones quatuor partium anni" vers címe, de megmaradt maga a szöveg, amelyhez hozzácsapták a következő fejezet végén álló hasonló két sort ugyancsak cím nélkül. Ez az összesen négy sor az egyetlen latin nyelvű rész a BARTALiTS-féle összeállításban. Az összes többit eltávolították az átdolgozás során, hiszen a latin nyelv ismerete a csízió 19. század végi olvasóinál számításba sem jöhetett. Az évszakok négyféle jellemzője (a hónapok neve, a csillagképek, az uralkodó szelek és az időjárási tulajdonságok) mellől kihagyták azoknak a négyféle emberi vérmérsékletre történt kivetítését. Hogy ez mennyire indokolt volt, jól bizonyítja az új szövegnek a nyárról szóló részében található mondat, amely szerint: ,,Kholerás időben nem jó fürödni, mert meghűlhet az ember, s ebből támad leghamarább a betegség ; nem kell ekkor eret vágatni, ellenben kevés itallal és étellel kell élni, mert mértékletes és tiszta élet legjobb óvszer a kholera és egyéb betegség ellen." Ugyanez a hagyományos csízióban így szól: ,,A cholerikusok nyárban meg ne fürödjenek, eret ne vágassanak, és semmi orvossággal ne éljenek, és kevés étellel és itallal megelégedjenek." Az új kiadvány szerkesztője a korábbi időkben olyan szívesen emlegette négyféle embertípus megjelölését (szangvinikus, melancholikus, cholerikus és flegmatikus) e fejezetből az elemekkel (föld, víz, ég és tűz) történő összevetéssel együtt kihagyta, egyedül nyáron vette át azt az eredeti szövegnek fentebb ismertetett félremagyarázással: cholerikus = choleras. A szelekről szóló fejezet új szövege kiadós és korszerű magyarázatát nyújtja ennek a meteorológiai jelenségnek, majd igen rövidre fogja a szelek ismertetését azok latin nyelvű megjelölését megtartva. A régiek négy elemének említett tudatos kihagyása után természetes, hogy a csízió hagyományos szövegének következő, erről szóló egész fejezete az új szerkesztés során kimaradt. ,,XIX. Az ember négyféle véralkatáról" (47—48. 1.) erősen rövidítve szól csak a különböző vérmérsékletű embertípus jellemzőiről. — „XX. Az embernek életrendjéről" (48 — 49. 1.) az egészséges életre vezető gyakorlati jótanácsokat tartalmaz részben átvéve, részben kivonatosan összevonva a régi csízió következő három fejezetét.

10 — ,,XXI. Az alvásról" (49 — 51. 1.) modernizált változata a magyar csízió azonos témájú fejezetének. Az új szerkesztésből ezt követően kimaradt a réginek következő három fejezete: „Purgációról." — „Orvoslásról." — „Fürdésről.". „XXII. A tizenkét hónapban mit míveljen és hogyan éljen az ember?" (51—60. 1.) c. fejezet rövidebb prózai részei még emlékeztetnek a csízióra, azonban jótanácsait főleg olyan rigmusok formájában közli, amelyek viszont ismeretlenek a hagyományos szövegből. — „XXIII. Jövendőmondó, ki meg9. II. 22., VI. 29., VIII. 24. és IX. 23. helyett III. 21., VI. 24., IX. 21. és XII. 29. 10. „Miképpen éljen ember, hogy egészséges legyen. — Az ember mint tartsa magát étel előtt. — Az embernek életéről közönségesen." 496