AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: A magyar csízió átdolgozásai

mondja, melyik hónapban milyen ember születik? (60—66. 1.) a csízióból ugyancsak ismeretlen versekben adja elő mondanivalóját, tehát egészen új betoldás. Ezen a helyen teljesen kimaradt a hagyományos szövegnek az erek vágásáról szóló fejezete. — „XXIV. Az arcz-isme (Phisiognomia), vagyis: hogyan lehet az ember tagjainak állásáról, a külsőről megismerni az ember belső természetét? (66—67. 1.) az átdolgozás során igen jelentősen megrövidült. — „XXV. A kéz-jóslás (Chiromantia)" (67—69. 1.) esetében ugyanez történt. — „XXVI. A Karácsony napja" (69—70.1.) az ezen az estén, ill. az ezt követő napokban tapasztalható időjárásból következtet a jövő esztendő időjárására, ill. az azzal szorosan összefüggő terméskilátásaira. A korábbi szövegben ez a téma két fejezetben és valamivel részletesebben nyert kifejtést. „XXVII. Házi gyógytár (patika)" (70—75.1.) teljesen új szöveg, amely feltehetően feledtetni kívánta a már említett és fentebb kihagyott három korábbi fejezetet a purgációról, az orvoslásról és a fürdésről. A hagyományos csízióból nem került itt be az új szerkesztésbe egész sor további fejezet: „Paraszt embernek regulái az időnek változásáról" — „A villámlásról" — „Mennyütő kőről" — Mennyütő kőnek miképpen kell Isten után ellenállni" — „Az üstökös csillagról" — „A szivárványról" — „Az újságról és holdfogyatkozásról való tanúság" — „A földnek építéséről" — „Miképpen ismertetnek meg az órák az embernek bal kezén való öt ujjain" — „Miképpen ismerjed meg kezedben az órát" — „Figura, mi módon álljon az ember, aki az órát akarja megnézni." A BARTALiTS-féle kiadvány következő „XXVIII. A házi-állatok betegségei elleni szerek" címet viseli, amelynek részei: „A lovaknál (75—77.1.) — „A szarvasmarháknál" (77—79. 1.) — „A juhokról" (79—80. 1.) — „A sertésekről" (80—81. 1.) Ezek közül az első tematikailag még megfelel a hagyományos csízió következő, igen terjedelmes fejezetének, de a szövege attól teljesen független. A többi háziállatról szóló rész egészen új. Ugyanez áll az új összeállítás ezt követő több fejezetére is: „XXIX. A hold befolyása a ruhafehérítésre" (82. 1.) — „XXX. Kézmosó szer" (82. 1.) — „XXXI. Az üszögről" (82. 1.) — „XXXII. A villanyosságról" (83-84. 1.). Logikusan kapcsolódik az előzményhez a „XXXIII. A villámlás- és mennydörgésről" c. fejezet (84—87. 1.), amelynek a régi csízió három — ott sorrendben jóval előbb álló — fejezetet is szentelt.

11 Az új szöveg azonban teljesen mentes a korábbi babonás hiedelmeitől, mert pontos tudományos magyarázatát adja ennek a természeti jelenségnek, beleértve a FRANKLINféle villámhárító ismertetését is. Ugyanilyen igényességgel fogalmazódott a két következő fejezet is: „XXXIV. A délibábról" (87—88.1.) és „XXXV. A szivárványról" (88—89. 1.). Az előbbi új téma, míg az utóbbit — más helyen — a magyar csízió külön fejezetben már tárgyalta, de természetesen nem az új kiadványban olvasható, korszerű fogalmazásban. Ismét új a „XXXVI. A lidércz-, vagy bolygótűzről" (89—91.1.) és „XXXVII. A visszhangról" (91. 1.) című két fejezet. „XXXVIII. Tapasztalatok az idő változásáról" (91—93. 1.) a korábban „Paraszt emberek regulái" elnevezésű fejezet rövidített átdolgozása. 11. „A villámlásról. — Mennyütő kőről. — Mennyütőkőnek miképpen kell Isten után elleneállni." 32 OSZK Évkönyve 497