AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: A magyar csízió átdolgozásai

még további 76 kisbolygóról is tud.

6 — „HL Az esztendőről" (16—17. 1.) c. fejezet az adatok pontosításától eltekintve lényegében megegyezik a hagyományossal. — „IV. A szökő-évről" (17.1.) rövidebbre fogja mondanivalóját, hiszen a katolikusok és a protestánsok közötti naptáreltérés már megszűnt. ,,V. A nap kezdete" (17. 1.) c. fejezet szövege csupán stilisztikai korszerűsítést nyert. — „VI. Azon tábla, mely óránként mutatja, melyik planéta uralkodik mind éjjel, mind nappal" (17 — 18. 1.) c. fejezet esetében ugyanaz történt mint az előzőnél. — „VII. A napfogyatkozásról" (18. 1.) „VIII. A holdfogyatkozásról" (18—19. 1.) „IX. A hold befolyása földünkre" (19. 1.). Ez a három, rövid fejezet egészen új: szövege a korszerű természettudományi ismeretek alapján magyarázza a címekben megjelölt témát. Újra a hagyományos csízió szövegéhez közelít a folytatás: „X. Némely planéták és égitestek természete, járása s az emberre való befolyása" (19—27. 1.) a sorrendben itt is érvényesül a korszerű, heliocentrikus szemlélet, amikor is a bolygók — a hagyományos csíziótól eltérő módon — a Naptól távolodó sorrendben

7 követik egymást, majd a végén a Nap és a Hold áll. Egyrészt tehát a BARTALiTS-féle összeállítás modern szempontokon alapszik, másrészt azonban — nyilván az olvasói igény kielégítésére — megtartotta a hét „bolygót", az ahhoz tartozó jövendölések jelentős részével együtt. Egyedül a Nap és a Hold esetében került bele a szövegbe nagyobb terjedelmű, új magyarázat e két égitestnek a többitől eltérő jellegének magyarázatára. — „XI. A nap járása a 12 jegyben" (28. 1.) a bevezető szöveg elhagyásával a táblázatos rész megmaradt korábbról. „XII. Az állatkör 12 jegyeinek természete s a napnak azokra való hatása" (28—40. 1.) lényegében a régi szöveg rövidített és a bonyolultabb asztrológiai (horoszkóp) elemek elhagyásával készült változata némi igazításokkal. — „XIII. Mutató-tábla" (41. 1.) a csízió megfelelő fejezetének pontos átvétele. — Ezt követően kimaradt BABTALiTS-nál a csíziónak az a fejezete, amely arról szól, hogy miképpen uralkodik a hét planéta a Holdnak fénye szerint. Ennek magyarázata alighanem az, hogy a már lassan feledésbe merülő asztrológiai fogalmakkal terhelt szöveg a 19. század utolsó évtizedeire szinte érthetetlenné, így haszontalanná vált. ,,XIV. Hány óráig fog a hold világítani az éjjel?" (41—42. 1.) c. fejezet a hagyományossal megegyező, fametszetes táblázatot a korábbival szinte pontosan megegyező szöveggel magyarázza. — „XV. A hold fényéből hogy lehet az időjárást megjósolni?" (42. 1.) szövege a csízió XIII. fejezetének átdolgozása. A végéről viszont lemaradt a vers latin címe, továbbá az ízlésesnek aligha mondható, és az időjárási prognózishoz nem tartozó néhány sor.

8 Szorosan összefügg a három következő fejezet: „XVI. Az év négy szakasza" (42—43. 1.) — „XVII. Az évnek négy szakasza s azoknak tulajdon6. Miután a 76. kisbolygót 1862-ben fedezték fel, ezt a szöveget vagy jóval az ajánlás 1874. évi kelte előtt írták, vagy a szerkesztő nem tartott napra pontosan lépést a csillagászat eredményével, hiszen azokban az esztendőkben már évente több új kisbolygót fedeztek fel. 7. Merkur, Venus, Mars, Jupiter, Saturnus. 8. „Hasas leány soha meg nem csal téged. — Hasas leány vagy kövér, vagy hordoz gyermeket." 495