AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Murányi Róbert Árpád: A veszprémi székesegyház kottatára

és Libera, Lytaniae, Antiphonae. A miséket négy csoportba osztották: missa primae, secundae, tertiae classis és missae conventuales. Hogy egy misekompozíciót hova osztottak be, az teljesen a katalógust vezető karnagy döntésétől függött. így pl. a mai értékelés szerinti neves zeneszerzők: Joseph és Michael HAYDN, MOZART stb. miséi a conventuales csoportban is megtalálhatók; az aránylag ritkaság számba menő duplumoknál pedig előfordul, hogy egyszer az egyik, másszor egy másik klasszisba sorolták ugyanazt a művet. Minden új csoport új oldalon egyes sorszámmal kezdődik. Ezzel a megoldással a zenei anyag könnyen áttekinthető, a számok sem növekednek túl magasra. Az adatok a páros oldalon kezdődnek és a vele szemben levő páratlan oldalra is átterjednek: sorszám, szerző neve, műfaj és hangnem, zenei incipit; szöveg incipit, ajándékozó vagy beszerző neve, beszerzés éve, megjegyzés: Species •sí u a 3 Nomen compóet Tonus Initium dominantis Textus Classis (csak a misékPerquem compaAnnus Adnot at i ones £ sitoris musicalium vocis nél) rata A katalógus végén bejegyezték a szertartáskönyveket (89

v

), a vonós- (90

v

) és fúvós hangszereket (91

r

). A bejegyzés szerint a zenekar a kor gyakorlatának megfelelő létszámú és hangszeres ellátottságú volt; kezdettől az 1800-as évek első évtizedéig: 2 első és 2 második hegedű, 2 brácsa, cselló, nagybőgő, 2 oboa, 2 kürt, üstdob és orgona. Ez az együttes azután a szimfonikus zenekar növekedésével párhuzamosan bővült az évek folyamán. Hogy a második, 1852-ből való katalógusból a kottatárban két példány van, az annak idején teljesen szabályellenes lehetett, hiszen az egyiket a kóruson tartották a műveknek előadásra való kiválasztása céljából; a másik pedig az őrkanonoké volt, aki abból ellenőrizte a kottatár állományát. Ennek a gyakorlatban is így kellett lennie jóidéig, mert azt a két katalógus állapota is igazolja: míg az egyik — nyilván az őrkanonoké — kiváló, addig a másik szinte agyon van lapozva. E második katalógus címlapja az 1833-ashoz hasonlóan utal arra, hogy a KÜLLEY János őrkanonok által 1825-ben készített, SZMODIS János őrkanonok által 1833-ban felújított Catalogust KÉRY János őrkanonok megbízásából HERRNBERGER Alajos karnagysága idején, 1852-ben ismét felújította és rendbe rakta BEHM József.

4 Ennek a munkának elvégzését a katalógus szemügyre vételével is észre lehet venni. Szembetűnő ugyanis, hogy a csoportok elején a szerzők neve többnyire betűrendben követi egymást. Az 4. Gatalogus musicalium chori cathedralis ecclesiae Veszprimiensis sub custode et canonico quondam eiusdem ecclesiae R: D: Joanne Külley anno 1825 confectus, sub custode verő et canonico R: D: Joanne Szmodis anno 1833 renovatus; ad mandátum wero[ ! Jmoderni eiusdem ecclesiae cath[edralisj custodis et canonici R: D: Joannis Kéry renovatus et in or dinem redactus sub régente chori Aloysio U emberger •per Josephum Behm anno 1852. scrfipsitj Joan Fertig. 441