AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Fallenbüchl Zoltán: A Blaeu-térképofficina atlaszkiadásai és magyar vonatkozásaik

keztében. CASSINI és DE LA HIRE csillagászati helymeghatározásai ezt utóbb, Franciaországra nézve, az 1670-es években igazolták is.

31 A kilencedik kötet Spanyolországgal, Portugáliával együtt csak így: Hispánia, quae est Europae liber XVII., valamint Afrikával foglalkozik. Ebben a kötetben nemcsak térképeket, de szépen színezett metszeteket is találni. Az Escorialt több látkép, keresztmetszet, alaprajz mutatja be. A királyi székhelynek ez a korábbi kiadásokban nem szerepelt részletes leírása azonban mégsem járul hozzá Spanyolország jelentőségének megfelelő bemutatásához. Portugáliával együtt is csak 93 lap és 28 térkép, illetve látkép mutatja be az ibériai félszigetet, mely ekkor még, ha háttérbe szorulva is Franciaország mögött, még mindig nagyon komoly európai hatalom, s területre is igen nagy ország. Feltűnőnek tűnik Portugália háttérbeszorulása a BLAEU-atlaszban. Mindössze egy térkép (a 75. lapon) mutatja be Portugália et Algarbia Spanyolországgal perszonálunióval összekötött királyságát, egy másik az Azores Insulae-t. De Portugália helyzete az 1640-es népfelkelés óta még nem volt teljesen tisztázott. 1665-ben, tehát három évvel az atlasza megjelenése után került sor a Spanyolországtól való tényleges függetlenség elérésére, és csak 1668-ban annak jogi elismerésére a lisszaboni békében. Ha BLAETJ kötete a szomszédos Észak- és Északnyugat-Európa országaihoz képest némileg mostohábban is foglalkozik az ibériai félszigettel, viszonylag részletes Afrikát illetően. Ezt 163 lap, 13 térkép mutatja be. Ezek a területek a hollandiak számára a keletindiai szigetekre vezető út miatt voltak különösen jelentősek. A topográfiai informatív anyag értéke — leírásé éppúgy, mint térképé — a partoktól távolodva arányosan csökken. A tizedik kötet Ázsiát mutatja be. Az első részben nagyjából ugyanazokat az ázsiai országokat mutatja be, melyek már az 1648/49-es kiadásnál felsorolásra kerültek. A kötet második részébe viszont BLAETJ egészében bevette egy Kínát megjárt jezsuita misszionárius Martinus MARTINIUS Novus Atlas Sinensis című, kiemelkedő jelentőségű leírásos atlaszát, mely 17 térképet tartalmaz. Ezt a művet BLAETJ különállóan már 1655-ben is megjelentette. Martin MARTINI (1614—1661), a Jézustársaság tagja, 1643ban érkezett Kínába hittérítőként és a Hang-Csuban felállított misszió vezetője lett 1651-ben. Kiváló csillagászati ismeretekkel és történetírói képességekkel rendelkezve, nemcsupán hosszúsági és szélességi fokmérések alapján szerkesztett atlaszt Kínáról, de részletesen megírta a nemrégiben lezajlott tatár—kínai háború történetét is. A Novus Atlas Sinensis, mielőtt az Atlas Maiorb&n újra megjelent volna, BLAETJ kiadásában már franciául és hollandul 1656-ban, spanyolul 1658-ban sajtó alá került. A friss és nagy érdeklődésre számot tartó földrajzi-térképészeti művet BLAETJ nyilván sikere miatt vette be az Atlas Maiorhn,, az 1662. kiadásba is.

32 31. Giovanni Domenico CASSINI (1625 — 1712) bolognai asztronómus 1669-ben lett a párizsi CBÜlagvizsgáló igazgatója. A tudománytörténetbe a párizsi meridiánmeghatározással írta be nevét, melyre Franciaország térképezése épült, amit fia folytatott. Philippe DE LA HÍRE geodéta 1667 és 1681 közt Franciaország asztronómiai pontjait határozta meg melyek alapján — valószínűleg általa — 1682-ben elkészült annak rektifikált térképe. (BAGROW—SKELTON, i. m. 475. és 503. 1.) 32. SoMMEE-voGEii C.: Bibliothéque de la Oompagnie de Jesus. Bibliographia. Tome V. (Bruxelles—Paris 1894) 646 — 650. 1. A tatár—kínai háborúról szóló jelentése De hello Tartarico história Rómában 1654-ben jelent meg. Csakhamar Joannes 379