AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Fallenbüchl Zoltán: A Blaeu-térképofficina atlaszkiadásai és magyar vonatkozásaik

A tizenegyedik kötet: America, quae est Oeographia Blavianae pars quinta a két Amerikát mutatja be, 290 lapon 22 térképlapon. Lapjai részben azonosak az 1648/49. kiadás térképeivel, de azoknál bővebbek. Az északamerikai lapok az amerikai helytörténeti kutatások számára rendkívüli forrásértéket jelentenek. Közép- és Dél-Amerikánál a térképek díszítésében városlátképek emelik a szemléletességet. Az egyik brazíliai területet ábrázoló térképlap parergáján működő cukorfinomítóüzem élethű rajzát lehet látni, egy másikon holland zászló alatt, európai tiszt vezetése alatt vonuló fegyveres indiánok láthatók. Ez az észak-brazíliai harcokra utal. E terület ugyanis 1630 és 1654 közt Portugália kezéről holland megszállás alá került. Valószínű, hogy a térkép 1654 körül készült el: az Atlas Maior megjelenésekor, 1662-ben már csak Guayana egy része volt a hollandiak kezén; Brazília visszakerült portugál uralom alá. Mindent összegezve, meg kell állapítani, hogy a BLAEtr-atlaszok sorában az 1662. évi kiadás volt a legreprezentatívabb és egyben a legnagyobb feltűnést keltő, a legsikeresebb. Általa emelkedett ki a BLAEU-officina véglegesen a többi németalföldi térkép- és atlaszkiadók közül. A korábbi kiadások felkeltették az érdeklődést és népszerűvé tették a BLAEU-atlasz fogalmát. Ez a kiadás — úgy mondható — klasszikussá lett. A hiányosságok pótlása sem váratott soká magára. Már 1663-ban egy új, francia nyelvű kiadásra került a sor, melyben egy kötet állítólag a francia főnemességgel foglalkozott.

33 Ez a francia előretörés időszakában természetesnek látszott. Nagyhírű mégsem e kiadás lett, hanem a latin. A latinul nem, vagy nem eléggé tudó, főként a polgárságból kikerülő közönség számára a nemzeti nyelvű kiadások sem szüneteltek. 1664/65-ben 9 kötetben látott napvilágot a J. Blaeus Grooten Atlas oft Werelts-Beschrijving, in welcke't Aerdrijck, de Zee, en hemel, wordt vertoont en beschreven, holland nyelven, nyilván a gazdag, de latintalan nagypolgárság, hajósvállalkozók, kereskedők számára. 1667-ből 12 kötetes francia kiadásról van adat. Ennek címe Le Grand Atlas ov Cosmographie Blaviane, en laqvelle est exactement descritte la térre, la mer et le ciel. Ehhez a kiadáshoz egy hajózási térképekből álló tizenkettedik kötetet is csatolt BLAETJ.

34 A francia büszkeség nem engedJANSSONITJS — BLAETJ konkurrense — kiadta Amsterdamban is, majd megjelent Kölnben (1654), újra Rómában (1655), Londonban angolul (1654), Amsterdamban hollandul (1654), Milanóban olaszul (1655), Lisszabonban portugálul (1657), spanyolul Amsterdamban (1661) és Madridban (1665). Rövid idő alatt sokan olvasták, különösen a gyarmatos és kereskedő országokban, városokban. A Novus Atlas Sinensis — mely csillagászati helymeghatározások alapján, hosszúsági és szélességi fokmérésekkel, Kína első megbízhatóbb atlasza volt Európában, BLAETjnál előbb 1656-ban franciául és hollandul, majd spanyolul (1658), azután latinul Leopold WILHELM főhercegnek ajánlva jelent meg, melyre 1665. jan. 7. kelttel kapott privilégiumot BLAETJ. A déltiroli születésű MARTINI Sinicae Históriáé c. műve 1658-ban jelent meg Münchenben, de BLAETJ is kiadta 1659-ben latinul, LIPÓT császárnak ajánlva. 33. SALÁNKI, i. m. 249. 1. 34. KETJNING J.: Blaeu's Atlas. = Imago Mundi. XIV. s'Gravenhage 1959, 87. 1. GLASER Lajos: A karlsruhei gyűjtemények magyarvonatkozású térképanyaga (Bp. 1933) c. művében (91. 1.) egy 1663-ban megjelent 12 kötetes azonos című francia nyelvű kiadásra hivatkozik. A 12. kötet tartalmát tekintve autopsziára jelen tanulmány írójának nem lévén lehetősége, biztosat nem állíthat. 380