AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Fallenbüchl Zoltán: A Blaeu-térképofficina atlaszkiadásai és magyar vonatkozásaik

Az ötödik és a hatodik kötet — Geographiae Blavianae volumen quintum, illetve volumen sextum címmel — az 1648/49. kiadásból már ismert Anglia, illetve Scotia et Hibernia atlaszköteteivel azonosak. Anglia köteténél teljes, Skócia—Írországénál csaknem teljes az egyezés, csupán a térképek száma nőtt eggyel, illetve hárommal. Az angol kötetben azonban megállapítható, hogy az archeológiai vonatkozású képek, a színezés révén teljesen más hatást tesznek. Nemigen csodálható, hogy BLAEU e két kötetnél nem törekedett nagy változtatásra, és hogy az aktuális eseményekről nem vagy alig, a történeti múltról annál több szó van a két kötetben. Már az 1648/49. kiadás idején is az angol forradalom eseményei rázkódtatták meg a szigetek politikai életét: 1660-ban pedig az angliai restaurációval ismét új helyzet állott elő. Mint az 1654. évi angol privilégiumból látható, BLAEUnak a Cromwellkormányzattal is voltak megfelelő kapcsolatai; pedig éppen a brit szigetek vonatkozásában volt legnehezebb az utolsó két évtized eseményeinek megkerülése. Furcsán szegényesnek tűnik a hetedik kötet: Geographiae Blavianae volumen septimum. A kötet Franciaországot és Svájcot mutatja be. Ha megfontoljuk, hogy Franciaországról 256 lap és 58 térkép található a kötetben, Svájcról viszont 88 lap és 7 térkép, az aránytalanság azonnal szembetűnő. Mint a korábbi kötetekben, BLAEU itt is különös teret szentel az ókori történetnek és a római emlékeknek. Ez nemcsak humanista örökség: a kötetet ki is kellett valamivel tölteni. A tárgyalás egységei a tartományok. A francia tartományok térképeinek parergáin ott láthatók azok címerei. Feltűnő azonban, hogy több tartománynál a parerga üres, a címer hiányzik; a cartouche-ok kitöltése valamilyen okból elmaradt. Mintha sietve kerültek volna a térképlapok metszésre, a kötet elnagyoltnak tűnik és semmi esetre sincs arányban az akkor legnépesebb, területre is egyik legnagyobb, és erősen aktív külpolitikát folytató ország jelentőségével. A francia térképeken itt-ott úthálózat is található; és talán nem véletlen, hogy jobbára a Németalföldhöz közelebb eső területek térképein. Szándékos-e, véletlen-e, hogy Svájc, sok vonatkozásban a szabadságjogokra koncentráló kanton-alkotmányaival, ugyanabba a kötetbe került, mint az erősen abszolutisztikus Franciaország? A svájci térképeken figyelemreméltó az Alpok sziklás hegyeinek árnyékolása és csipkézéssel való szemléltetése. A svájci térképlapok stílusukban is eltérnek a franciáktól, ami persze jórészt kartográfiai forrásaikra vihető vissza. Svájcot BLAEU egyesíthette volna egy kötetbe a következő egységgel is; de nem tette. A Geographiae Blavianae volumen odavum: Itália. Nagyon gazdag és bő leírás, bő térképanyag jellemzi ezt a kötetet is. 218 lap szöveg, 65 térképlap mutatja be Itália különböző részeit. Minden városállamot, minden tartományt külön ábrázol kartográfiailag. Ennek megfelelően az egyes lapok topográfiai értéke is különböző. Összességében véve azonban az Appennini-félsziget térképészeti bemutatása a BLAEU-atlaszban jobb, mint a korábbi idők régebbi kartográfusainál. Ennek oka Willem BLAEU számítási revíziója lehet, ki már 1634-ben újabb számítások alapján állapította meg, hogy a Földközi-tenger addigi ábrázolása nem helytálló, és hogy térképósztársai Európát túlságosan szélesnek ábrázolják, hibás mérések követ378