AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - V. Ecsedy Judit: A gyulafehérvári fejedelmi nyomda második korszaka (1637—1658) és utóélete

BRANKOVICS Szávát az 1680 júliusi ítélőszék bűnösnek mondta ki a nyomda elhanyagolásáért: „elhagyta a román nyelvű nyomdát."

53 S hogy valóban BRANKOVICS Szávát terhelte a felelősség ezért, azt mutatja az a körülmény, hogy néhány nappal azután szebeni lakásán a lefoglalt tárgyak között megtalálták a nyomdát is, minden felszerelésével és a hozzátartozó betűkkel együtt. A BRANKOVICS Száva vagyonával lefoglalt nyomda rövidesen munkába állott, s előbb Szászsebesen 1683-ban, majd Gyulafehérvárott újra román egyházi könyvek jelentek meg. Ez a nyomda azonban teljesen eltávolodott a gyulafehérvári fejedelmi nyomda eredeti rendeltetésétől, és megszakította kapcsolatát a református egyházzal. A nyomda működésének ez a korszaka 16 évig tartott, 1683-tól 1699-ig. A nyomdának ebből a kései korszakából származó nyomtatványok megvizsgálása azonban csak részben támasztotta alá a mondottakat.

54 A volt fejedelmi nyomda cirill készletéből mindössze az egyik kiemelő típus

55 maradt meg, és a cirillbetű és iniciálé-sorozatok közül néhány sorozat

56 egy-egy darabja, amelyeket azonban szemmelláthatóan csak az új iniciálésorozat hiányosságainak pótlására használtak fel. A Szászsebes—Gyulafehérvár útvonal azonban a nyomtatványok tanúsága szerint is nyomonkövethető. Teljesen eltérnek viszont a két korszakban használt szövegtípusok, iniciálék és díszek — mindezek teljesen újnak látszanak, bár az iniciálésorozatok korántsem lehettek teljesek, inkább csak néhány darabból álltak. A fejedelmi nyomdából maradt iniciálékat viszont szinte minden esetben megcsonkítva látjuk viszont, legtöbbször a két oldaluk van jól láthatóan levágva. Az 1651-ben még kifogástalan állapotban levő betűkészlet, és a jó állapotúnak mondható dísz- és iniciálé-készlet többé fel nem tűnő része tehát vagy megsemmisült, vagy — a megcsonkított iniciálék erre utalnak — annyira megrongálódtak, hogy használhatatlanná váltak. A GYULAFEHÉRVÁRI FEJEDELMI NYOMDA UTÓÉLETE A fejedelmi nyomda 35 éves működésének véget vetett az 1658 őszén bekövetkező váratlan török-tatár támadás. II. RÁKÓCZI György fejedelem kétszínű politikája következtében a törökök szeptember 5-én teljesen szétdúlták a fejedelmi székhelyet. BETHLEN Gábor és I. RÁKÓCZI György valamennyi kulturális alkotása áldozatul esett ennek a támadásnak, köztük a főiskola teljes fölszerelésével és gazdag könyvtárával. A főiskola, az egykori híres „fehérvári akadémia" később Enyeden folytatta tovább működését. A fejedelmi nyomda sem került ki épségben a szörnyű pusztulásból, BRASSAI 53. JUHÁSZ i. m. 211. 64. Az általam vizsgált nyomtatványok: RMK II 1532: Sicriiul de aur (Szászsebes 1683). RMK II 1644: Molievniku (Gyulafehérvár 1689). Bianu-Hodos 115. sz.: Kirikodromion (Gyulafehérvár 1699). 55. 23C (XXXIII. tábla). 66. Az „1" iniciálésorozatból a TL betű (XXXVII. tábla). A „q" iniciálésorozatból az A betű (XXXIX. tábla). A „r" iniciálésorozatból az M és II betű (XXXIX. tábla). Az ,,s" inciciálésorozatból a 3, A és Y betű (XL. tábla). 304