AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - V. Ecsedy Judit: A gyulafehérvári fejedelmi nyomda második korszaka (1637—1658) és utóélete

MAJOR Márton nyomdász mester nevével sem találkozunk többet. GULYÁS szerint ami a nyomdai felszerelésből fennmaradt, az évekig használatlanul hevert valamelyik raktárban, mígnem I. APAFI Mihály 1673-ban azt, a néhai SZENCZI KERTÉSZ Ábrahám váradi nyomdájával együtt oda nem adományozta a nagyenyedi és kolozsvári református kollégiumnak.

57 Ezt a nézetet azonban ki kell igazítani. HEREPEI egy, még a múlt században publikált levél ismeretében helyesbítette korábbi nézetét, amely megegyezett GuLYÁséval. A HELTAi-nyomda sorsáról írva idézte azt a levelet, amelyet 1667. február 15-én írt ifj. FRANC Ádám, az egykori szász unitárius püspök fia Amsterdamból, ismeretlen címzettnek: ,,Árra kérsz, hogy a Heltiana nyomdáról. . . mondjam el röviden véleményemet: tehát megmondom: ha vissza mennék is, semmi hasznát nem vehetnem, részint a betűk hiánya, részint azok régisége miatt; a régiség miatt azért, mert azok a kopott betűk újakkal nem elegyíthetők össze, a fogyatkozás miatt azért, mert ilyen betűk e vidéken nem szerezhetők. Azonkívül a nyomda szerkezete nekem semmiképpen sem tetszik. Nem tetszik az sem, hogy az a fejérvári nyomda Kolozsvárra vitetett, hiszen, ami hasznunkra volt, mind a kálvinistákra fog háramlani. Azt mondom, nem érdemli meg, hogy néhány iratokért nyomdát állítsatok, mikor itt van készen, melyet használhattok tetszés szerint. Ha mégis kedvetek jő a Heltiana nyomdát kijavítani, betűk szerzésére bízvást megkereshettek engem, csak azt mondjátok meg, milyen betű kell... a neveket és alakokat meg tudja mondani VÁSÁRHELYI, kit melegen üdvözlök."

58 A fejedelmi nyomdából maradt betű készletek után kutatva a legegyszerűbb volt, ha az évente rendszeresen legalább egyszer, de inkább többször megjelenő országgyűlési artikulusokat vizsgáltuk meg. Ezeket ugyanis 1623-tól 1658-ig kivétel nélkül mindig a fejedelmi nyomdában nyomtatták,

59 és természetes volt, hogy azt a fejedelem mindig a leginkább kéznél levő nyomdában nyomatta. Megvizsgálva sorban az országgyűlési artikulusokat, arra az eredményre jutottunk, hogy már 1662-től kezdve egészen 1664-ig újból a gyulafehérvári készlettel, illetve annak maradványaival szedték az artikulusokat.

60 Mind az öt artikulus hely és nyomda megjelölése nélkül jelent meg. A betűk azonosságára már FAZAKAS József felfigyelt, és helyesen, mint a fejedelmi nyomda termékeit határozta meg, de ő lehetségesnek tartotta, hogy a nyomda a fejedelmi szókhelyen működött volna tovább.

61 Hajlamosabbak vagyunk azonban azt feltételezni, hogy — amint a szétdúlt gyulafehérvári főiskola diákjai közül is olyan sokan átmenetileg Kolozsvárra költöztek,

62 erre a sorsra jutott a nyomda is. Igaz, hogy 1659 és 1661 között lappangott a műhely anyaga: eddig nem került elő olyan 57. GULYÁS i. m. II. 159-160. 58. HEREPEI János: Adattár 17. századi szellemi mozgalmaink történetéhez. III.: Művelődési törekvések a század második felében. Bp.—Szeged, 1971. 466. Idézi BENCZÉDI Gergely közleményét: Keresztény Magvető. 1888. 37. 59. FAZAKAS József = MKsz 1968. 201 — 209. 60. Az alábbi artikulusokról van szó: MKsz 1898. 179; MKsz 1895. 264; MKsz 1898. 179; MKsz 1897. 54; MKsz 1898. 180. 61. FAZAKAS Józsefi, ni. uo. 62. SZATHMÁKY Károly: A gyulafehérvári—nagyenyedi Bethlen-főtanoda története. Nagy-Enyed 1868. 65. 20 OSZK Évkönyve 305