AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)
III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Komjáthy Miklósné: A retrospektív nemzeti bibliográfia történetéhez (Az 1921 1944. és az 1945—1960. évek könyvészete)
gyarságára vonatkozó adatokat is.) 29 Ebből következően egy állam keretében élő népek könyvtermésónek retrospektív bibliográfiáiban szükségszerűen átfedések jelentkeznek. Egy nemzet szakirodalma pedig annál hasznosabb a tudományos kutatás számára, minél több oldalról — esetleg párhuzamos közlésekben vagy közös vállalkozásban készült kiadványokban kerül feltárásra. 30 * A kb. 150 ezer bibliográfiai tétel tartalmazó kézirat jelentős része a humanes a társadalomtudományok köréből — a nyelvészet és irodalom, a magyar és egyetemes történet, a művelődéstörténet, egyháztörténet, teológia, jogtudomány területéről való. Lényegesen kevesebb a műszaki irodalom és a szinte csak különnyomatok formájában jelentkező természettudományi irodalom. Az anyag tartalmi megoszlásáról számadatok jelenleg még nem állnak rendelkezésünkre (a címanyag fejezetek szerinti rendezése folyamatban van), a betűrendben szerkesztett tételek tartalom szerinti rendezése, a kötetek fejezeteinek kialakítása csak a szakutalótótelek beosztása után, előreláthatólag 1979 első negyedében lesz végleges. Amint már rámutattunk, a kötetek tartalmi rendezésénél a Magyar könyvészet 194ő—1960-a,s évek bibliográfiájának fejezeteiből indultunk ki. Ezeket a csoportokat az anyag tartalmából következően — különösen a társadalomtudományok fejezeteiben — új fogalmakkal, ill. fejezetekkel bővítettük. (Pl. Magyar nemzeti mozgalom; Osztályharc; Nemzetközi együttműködés a munkásmozgalomban. Internacionálék; Magyarországi pártok; Nemzeti és politikai szervezetek; Nemzeti mozgalmak szervezetei. Nacionalista szervezetek; Egyes magyarországi ifjúsági szervezetek; Antikommunista, antibolsevista propagandairatok; Magánvállalkozások, magánvállalatok; Gazdasági válságok stb.) Hasonlóképpen részletesebben kellett bontani a Jogtudomány, az Államigazgatás és a Hadtudomány fejezetek címanyagát. Nem igényelt változtatást az előzményhez gépest a Művészet, a Nyelvtudomány, Irodalomtudomány, Szépirodalom, a Földrajz- és Történettudomány fejezeteinek bontása. Az 1945 utáni kötetekben kialakított tartalmi csoportokat a Természettudományok és az Alkalmazott tudományok területén több fejezet összevonásával csökkenteni kellett. A korszak könyvtermésének egészét tekintve a szépirodalom van túlsúlyban. Az élő hazai és külföldi írók művei, valamint a hazai és külföldi klasszikusok mellett nagy szerep jutott a könyvkiadásban az ún. félirodalomnak, ponyvának. Ezek az általában kisterjedelmű művek főleg hazai szerzők álnéven írt munkái, akik a siker érdekében hangzatos idegen álneveket használtak. Izgalmas kalandos bűnügyi történetek, krimik, amelyek több tízezres példányszámban kerültek a könyvpiacra, terjedelmes sorozatokban. (Palladis regény tár, Pengős regények, Pesti Hírlap könyvek, Tarka 29. SÁNDOR István: A magyar néprajztudomány bibliográfiája. Bp. 1965, Akad. Kiadó. 30. KŐHALMI Béla: Retrospektív nemzeti bibliográfiánk 1473-tól 1920-ig. = Magyar Könyvszemle. 1962. 1. sz. 1 — 17. 1. 269