AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Komjáthy Miklósné: A retrospektív nemzeti bibliográfia történetéhez (Az 1921 1944. és az 1945—1960. évek könyvészete)

könyvek, Tarka regénytár, Világvárosi regények stb.) A ponyvairodalom problematikájának a korabeli folyóiratokban kiterjedt irodalma van. A korszak szakfolyóirataiban számos recenzió, kisebb tanulmány foglalkozott a kalandregények jellemzésével.

31 A detektív- és kalandregények bibliográfiai feldolgozásával kapcsolatban többféle elképzelés merült fel. 1. A teljes ponyvairodalom selejtezése. 2. A sorozatba tartozó művekről csak a sorozatcím alatt közölt rövidített leírás. 3. Csak egyedi leírások a Magyar irodalom. Regények fejezetben, sorozatcím szerinti nyilvántartás nélkül. Az irodalomban és a kéziratban való tájékozódás után mégis a teljes címanyag (kb. 5000 bibliográfiai tétel) közlése mellett döntött a szerkesztőség, oly módon, hogy ezt az anyagot a magyar irodalom fejezeten belül a szépprózától elválasztva önálló fejezetben adja majd közre. Ma már közismert, hogy a ponyva ez az irodalom alatti irodalom is elhanyagolhatatlan jellemzője a korszak ízlésének. Bibliográfiai címleírásokban foglalt könyvészeti adatai nélkülözhetetlenek a kor olvasótársadalma igényeinek és nemegyszer a kényszerből vállalt írói munka megismeréséhez.

32 Ebben a fejezetben katalogizálási szempontból sok problémát okozott — és nemegyszer a szerkesztés után is tisztázatlan maradt — a szerzői nevek egységesítése és azonosítása. Minden, a fejezetben előforduló szerzői nevet ellenőriztünk GULYÁS álnévlexikona és a Magyar írók élete és munkái 1—6. köt. alapján. Kutatómunkánkat megnehezítette, hogy a harmincas évek végén és a negyvenes évek elején tömegesen jelentkező álnevek feloldására GULYÁS kötetein kívül egyéb megbízható nyomtatott forrás nincs.

33 A szerkesztés egyéb fontos feladatai mellett a kérdés alapos tisztázására nem állt rendelkezésünkre idő sem, pedig lehetséges, hogy az álnév mögött valamelyik ismert író, vagy valamely tudomány ismert képviselője rejtőzik. Nyomtatott forrás hiányában igyekeztünk a valódi szerző kilétét megállapítani magából a könyvből, némely címlapon, verzón, kolofonban fordítóként, kiadóként, felelős kiadóként feltüntetett magyar személynév alapján. Csak részben oldottuk meg a szerzői név egységesítését abban az esetben, ha egy álnevet párhuzamosan 31. A számos cikk és kisebb tanulmány közül néhány: BOKOR Malvin, S.: Detektívregény és detektívregény. = Magyar Kultúra. 1931. 1. 174—175. 1.; ILLYÉS Gyula: Mi lesz Nick Carterrel?

r = Nyugat 1937. 1. 162— 163. 1.; KENYERES Imre: A detektívregény ügyében. = Elet. 1939. 2. 662. 1.; MÁRAI Sándor: A ponyva. = Új Idők. 1940. 2. 638 — 639. 1.; GŐBEL József: A detektívregény. = Diárium.'l940. 30 — 32. ].; LACZKÓ Géza: Korunk ponyvája. = Magyar Szemle. 1941. 1. 151 — 153. 1.; TRÓCSÁNYI Zoltán: Könyvtár és ponyva. = Magyar Könyvszemle. 1942. 333. 1.; KEÉRISZÁNTÓ Andor: Néhány szó a könyvről és kiadójáról. Bp. 1946. (Klny. a Corvinából.); MÁTÉ Károly: A magyar könyvkiadás helyzete a pénzromlás idején. Bp. [1948.] (Klny. a Magyar Könyvszemléből.) 32. TRÓCSÁNYI Zoltán: Könyvtár és ponyva. = Magyar Könyvszemle. 1942. 333. 1. ,,. . . tudományos könyvtárak, főként egy-egy ország vagy vidék összes nyomtatványainak gyűjtésére rendelt könyvtárak tartoznak ezeket is a törvényben vagy szabályzatukban előírt gondossággal gyűjteni és megőrizni: a kor ízléséhez, erkölcstörténetéhez, irodalom alatti irodalmához adalékok ezek, melyek ismerete nélkül meg sem lehetne rajzolni a mai kor olvasótársadalmát vagy társadalmának olvasmányait." 33. GULYÁS Pál: Magyar írói álnévlexikon. Bp. 1956. Akad. Kiadó; GULYÁS Pál: Magyar írók élete és munkái. Új sor. 1 — 6. köt. Kiad. a Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. Bp. 1939—1944. 270