AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Komjáthy Miklósné: A retrospektív nemzeti bibliográfia történetéhez (Az 1921 1944. és az 1945—1960. évek könyvészete)

szerkesztősége készülő bibliográfiánk kéziratából másolatokat küld a Matica slovenská könyvtárának az e terület nyomdáiból kikerült sajtótermékekről a szerkesztés alatt álló szlovák retrospektív bibliográfia címanyagának kiegészítéséhez. Az első cédulaszállítmányt 1972-ben kölcsönösen megküldtük egymásnak. A Szlovákiából érkezett anyag 64 korszakunkba tartozó bibliográfiai tételt tartalmazott, amely azonban már kivétel nélkül megtalálható mind bibliográfiánk kéziratában, mind az OSZK állományában. Szlovákiai kutatásaink során arra a következtetésre jutottunk, hogy az akkor Magyarországhoz csatolt terület részére nyomtatott könyvek jelentős része nem a jelenlegi Szlovákia területén működő nyomdákban készült. Ezt a területet 1939 után a budapesti nagy kiadók (ATHENAEUM, FRANKLIN, RÉVAI stb.) látták el nagy példányszámban magyar klasszikusokkal. Budapesti nyomdák nyomták azoknak a műveknek nagy részét is, amelyek a területrevízió közjogi és katonai eseményeivel, hazai és nemzetközi visszhangjával foglalkoztak. A Dél-Szlovákia és Kárpát-Ukrajna magyarlakta területein működő nyomdák (Dunaszerdahely, Érsekújvár, Kassa, Komárom, Léva, Losonc, Párkány, Rimaszombat, Ungvár stb.) tevékenysége a háború évei alatt a könyvkiadás szempontjából kisebb jelentőségű volt. A területrevíziót követő hónapokban általában csupán hírlapok és kisnyomtatványok jelentek meg. Ezek a helyi jelentőségű napi- és hetilapok szállították a legfrissebb híreket, ezek ismertették a háborús eseményeket. Előállításuk és terjesztésük is a legkevesebb nehézségekbe ütközött mind anyagi, mind politikai téren. Az egyesületi és irodalmi élet nyomában kialakuló könyvkiadás szélesebb körben való kibontakozását a háborús események megakadályozták. Hasonló tapasztalatokat szereztünk jugoszláviai kutatásaink során is. Az újvidéki Matica Srpska és a Szabadkai Városi Könyvtár anyagából gyűjtött kiegészítéseink főleg iskolai értesítők és kisnyomtatványok. Végül is a kérdés több oldalról való megközelítése igazolta feltevésünket, hogy az ezeken a területeken nyomtatott könyvek birtokunkban levő címanyaga nem volt hiányosabb, mint általában a háború évei alatt beszolgáltatott hazai kötelespéldányok. A többi területen gyűjtésünk teljességét mind ez ideig nem állt módunkban ellenőrizni. Nem kétséges, hogy retrospektív bibliográfiai feladataink szempontjából elengedhetetlen a szomszéd népek bibliográfusaival való együttműködés. Minél inkább előrehaladunk az időben a retrospektív feltárásban, annál inkább szükségünk van szomszédainkkal való együttműködésre az egykor velünk egy államban élt népek közös kultúrproduktumának közlésében. Maga a forrásanyag is ezt az egyetlen lehetséges megoldást sugallja, hogy a Kárpát-medence múltját illetően minden ország, amelynek bármely kis része e területen fekszik, egyképpen illetékes a kutatásokra s a tudomány eredményeinek regisztrálására. A nagyobb szintézisek és összefoglalások többnyire ezt az elvet követik. (A régészeti bibliográfia

28 területi alapja is a Kárpát-medence, a néprajzi bibliográfia is felöleli a szomszéd országok ma28. BANNER János—JAKABFY Imre: A Közép-Duna-medence régészeti bibliográfiája. Bp. 1954., Akad. Kiadó. 268