AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Haraszthy Gyula: Az Országos Széchényi Könyvtár 1918-ban

lése végett megjegyzi, hogy az említett aprónyomtatványok, iskolai drámák, valamint az RMK II. és III. részének hivatkozott anyaga jelenleg is olyan rendben van, hogy a kutatók azt bármikor használhatják. Ezután tér rá arra a reformjavaslatára, amely véleményünk szerint az OSZK-ban a FITZ József-féle 1936-os átfogó rendezésig példa nélkül áll. Bejelenti a Múzeum igazgatójának, hogy a felsorolásra kerülő feladatok elvégzése égetően szükséges, de azokat a könyvtár jelenlegi eszközeivel és a folyó munkák mellett nem tudja végrehajtani. E sürgős tennivalók a következők :

49 — a cédulakatalógus revíziója; — az egyházi sematizmusok, directoriumok, ordok stb. katalogizálása; — a kötelespéldányok törvényének (1897) életbelépése óta felhalmozódott, továbbá az 1711 után megjelent, jelenleg évszám szerint rendezett aprónyomtatványok leltározása s részbeni katalogizálása; — a katalogizálási rendszer revíziója, új katalogizálásra való áttérés úgy, hogy a jelenlegi szakkatalógus mellett két betűrendes cédulakatalógus és egy vezérszó- (Schlagwort) katalógus legyen. A két betűrendes cédulakatalógus közül az egyik teljes bibliográfiai pontossággal készülne s szolgálati jellegű lenne, a másik kartonlapokra írandó cédulakatalógus formájában az olvasóközönség rendelkezésére állna; — a szakkatalógus szakjai közül a leginkább használtak, a legterjedelmesebbek (pl. magyar irodalom, magyar irodalomtörténet, német, latin stb. irodalom, magyarországi gyűjtemények, turkológia, matematika, kémia, fizika, zoológia, technika, gazdaságtan stb.) okvetlenül átírandók s átalakítandók;

50 — a könyvtár fölösleges többes példányaiból rendszeresen nyomtatott betűrendes katalógusokat kell készíteni és azokat szétküldeni, hogy segítségükkel az új egyetemi könyvtárak és közkönyvtárak az OSZK állományából gyarapíthassák állományukat, csere vagy átengedés formájában; — a könyvtár olyan általános revíziója, amelynek nyomában az elkallódott könyvek részben az OSZK duplumaiból, részben vásárlás útján pótolhatók legyenek. A feldolgozó munkáról beszélve szólnunk kell az OSZK-nak a nemzeti bibliográfiával kapcsolatos elképzeléseiről is, hiszen ez a terület a kötelespéldányok begyűjtéséhez és katalogizálásához kapcsolódott. Erről is MELICH János adott szakvéleményt

51 abból az alkalomból, hogy a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa átiratot intézett FEJÉRPATAKY Lászlóhoz a hazai könyvtárügy néhány olyan kérdésében, amelyben a Tanács véleménye szerint az OSZK is érdekelve volt vagy lehe49. A sorrend MELiCHtől ered, ezen természetesen vitatkozni lehetne. Valószínű azonban, hogy a teendőket kívánta csak meghatározni, nem pedig azok súlyát, sürgősségét. 50. Ezen a területen MELICH javaslata nem korszerű: nem gondol a tizedesrendszer bevezetésére, csak javításokra, további bontásokra. 51. OSZK Irattár 149/1918. márc. 25. sz. 218