AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Haraszthy Gyula: Az Országos Széchényi Könyvtár 1918-ban

tett. Az elkallódott irat — MBLICH jegyzete alapján rekonstruálva —, a következőket tartalmazta:

52 A Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa szerint sokszor elhangzott az a panasz, hogy nincs úgynevezett nemzeti könyvtárunk, amely a világ szellemi termékeinek főbb műveit magában foglalná, nem áll rendelkezésre a hazai irodalomnak a tudományos igényeket kielégítő bibliográfiai feldolgozása. Az átirat elismeri, hogy az egyetemes gyűjtőkörű nemzeti könyvtárat — különböző okok miatt — nem lehet létrehozni. Megvalósíthatónak tartja azonban a főbb közkönyvtárak egyetemes repertóriumának felállítását, amely a kutatókat tájékoztatná arról, hogy az általuk keresett művek melyik közkönyvtárban találhatók meg. Ezt az egyetemes repertóriumot a Magyar Nemzeti Múzeum keretében szervezendő külön bibliográfiai osztály készítené el,

53 amely az OSZK kötelespéldányaival kapcsolatba hozva, az egyetemes repertórium mellett a hazai sajtótermékek teljes évi bibliográfiájának megszerkesztésével és kiadásával is foglalkoznék. További feladata lehetne a magyar folyóiratokban megjelenő cikkek tudományos repertóriumának elkészítése.

54 Mindehhez a Tanács erkölcsi támogatását nyújtaná. MELICH bizonyos udvarias gúnnyal kezdte válaszát, megköszönve a Tanács átiratát, amely által újabb alkalmat ad a könyvtárnak mostani gyakorlata és régebbi fejlesztési tervei előadására. Amit a Tanács egyelőre megvalósíthatatlannak tart, ti. az egyetemes értékű világirodalom beszerzését, azt a könyvtár fokozatosan, anyagi erejéhez mérten megteszi. A Tanács erkölcsi támogatását természetesen köszönettel veszi. A másik kérdés megvalósítását, a nemzeti bibliográfia megjelentetését a könyvtár és folyóirata, a Magyar Könyvszemle már régen szorgalmazza, de kívülálló okok miatt (pénz-, hely- és személyzethiány) a már megkezdett munkálatokat nem tudta folytatni. 1908-ban a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez fordult az OSZK a magyar nemzeti bibliográfia egész rendszerének kiépítése tárgyában, részint a hazai tudományos szükségletektől indíttatva, részint a külföldi sikerektől buzdítva. Ez a bibliográfiai sorozat magában foglalná a „magyar korona területén" megjelent összes, bármely nyelvű nyomtatvány tudományos repertóriumát, ezen felül egybe állítaná a magyar szerzők által külföldön bármely nyelven megjelent szellemi termékek könyvészetet is. Ezt a feladatot két vonalon kell megoldani: az egyik az 1712-től 1900-ig (jelenleg 1920-ig) terjedő nyomtatványok, a másik pedig a kurrensen megjelenő 52 Ez az átirat nem volt föllelhető, de MELICH válaszában — jó szokása szerint — mindig összefoglalta a másik fél mondanivalóit, s csak azután fogalmazta meg saját véleményét. Így tehát ismerjük a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa átiratának lényegét. 53. A Tanács által „egyetemes repertóriumnak" titulált vállalkozás nem más, mint a központi katalógus, a Múzeum keretében dolgozó bibliográfiai osztály pedig a húszas évek közepén szervezett Országos Könyvtári Központ, amelynek egyik feladata a központi katalógus kiépítése volt. 1952 óta a központi könyv- és folyóiratkatalógus az OSZK keretében működik. 54. Köztudott, hogy ezt a vállalkozást az OSZK DEZSÉNYI Béla vezetésével és szerkesztésében 1946-ban indította meg. 219