AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Haraszthy Gyula: Az Országos Széchényi Könyvtár 1918-ban

sítők és a XVI—XVII. századi aprónyomtatványok rendkívüli díjazás mellett való feldolgozására. A munkák megszervezésére és vezetésére HAVEAIST Dániel igazgatóőr kapott megbízást. Július 15-én kelt részletes jelentése alapján

44 MELICH János osztályigazgató szeptember 7-én adott írásbeli tájékoztatást EEJÉRPATAKY múzeumi igazgató számára. E szerint a munkálatokat 1918. április, május és június havában du. 3 és 6 óra között végezték,

45 mert ezekben a hónapokban világosság szempontjából a délutánok megfelelőek voltak. Maga a program sajnos, változást szenvedett. Egyik tisztviselő ugyanis, aki a Gyuriko vies-féle

46 könyvtár feldolgozásának befejezésével volt megbízva, még 1917 második felében megbetegedett, mással nem tudták pótolni, így most elsőként a Gyuriko vies-könyvtárral kapcsolatos munkákat kellett befejezni. Ennek következtében a miniszteri leiratban jelzett 16—18. századi aprónyomtatványok és az iskolai értesítők feldolgozását el kellett ejteni. Nem érdektelen HAVRAN Dániel részletes jelentésének néhány adata: a Gyurikovics-féle könyvtár ezúttal földolgozott része 201 műből (301 kötet), a Kisfaludy Sándor-könyvtár 982 műből (2154 kötet), végül az 1894ben ajándékozott Kossuth Lajos-könyvtár 2702 műből (4303 kötet) állt.

47 Az elkészült cédulákat minden esetben a könyvtár nagykatalógusába osztották be. E kétségtelenül jelentős feldolgozó különmunkánál elvi szempontból messzemenően fontosabb az a reformjavaslat, amit e különmunkák kapcsán fejtett ki MELICH János EEJÉRPATAKY László számára.

48 Ebben az előterjesztésben először egy konkrét, az OSZK számára igen lényeges feldolgozó munkakör feladatainak vázolásával és tervbe vett megindításával foglalkozott. Mivel a 16—18. századi igen értékes aprónyomtatványok földolgozása a délutáni különmunka keretében nem történhet meg, katalogizálásukra ezért a rendes munkaidőben óhajt sort keríteni. Olyan munkaköri változtatást vezet be, ami lehetővé teszi, hogy a nyomtatványi osztály legbecsesebb részének (a mai RNYT): a hazai ós külföldi ősnyomtatványoknak, a „kiemelt" könyveknek (ide tartoznak a 16—18. századi aprónyomtatványok is), a magyar írók editio princepseinek meglegyen a külön gondozója. Erre a munkára MADARASSY László könyvtári segédőr vállalkozott, s 1918. április 1-től látja el a fentiekben meghatározott munkakört. Emellett az RMK II. katalogizálatlan és a III.-nak „kiemelendő részét" szintén a rendes munkaidőben fogja feldolgozni. Félreértések elkerü44. L. ugyancsak az OSZK Irattár 4/1918. sz. 45. A feldolgozó munkára HAVRAN Dániel mellett KERESZTY István, FITOS Vilmos, RÉDEY Tivadar, TÓTH Zoltán és BORZSÁK István vállalkoztak, a könyvek kézbeadását, bélyegzését, címkézését SÁFRÁN István laboráns vezetése mellett váltakozva három altiszt végezte. 46. Ez a GYTJRIKOVICS Ferenc által adományozott családi könyvtár volt, mely csekély kivételtől eltekintve újabbkori hazai nyomtatványokból állt. 47. A Kossuth-könyvtár megfelelő elhelyezésére MELICH János indított akciót, több alkalommal írt FEJÉRPATAKYnak a költségek ügyében. Az 1918. XI. 21-én kelt iratból kiderült, hogy LINDNER Kálmán asztalosmester a Kossuth-könyvtárhoz méltó könyvszekrénveket elkészítette. (L. még OSZK Irattár 199/1918. sz.) 48. OSZK Irattár 14/19*18. sz. 217