AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Haraszthy Gyula: Az Országos Széchényi Könyvtár 1918-ban

állást laboránsi állássá kell átszervezni, lehetőleg német nyelvtudással rendelkezőkkel betöltetni [ !].

41 Az osztályigazgató a személyi igényeket [ekkor: 4 vagy 5 tisztviselői állás, 4 vagy 5 „szolgai" állás] 1918 áprilisában megismételi, illetve még részletesebben fejti ki.

42 Szinte kétségbeejtő az az észrevétele, hogy ,,a katalogizálást jelenleg csupán egyetlen egy tisztviselőnk végzi". A könyvtár sorsáért aggódó vezető tudós könyvtárnok komor és felelősségtől árnyékolt szavakkal vezeti be a Múzeum igazgatójához intézett iratát: ,,E beadványom (27/1918. sz. a.) óta is szüntelen foglalkozván ez osztályaink (nyomtatványtár és hírlaptár) tisztviselőinek és szolgaszemélyzetének napi munkájával és munkateljesítményének gondos meglatolásával, arra a meggyőződésre kellett jutnom, hogy a folyton szaporodó folyó munkálatokat mostani, részben megfogyatkozott, részben egyébként is elégtelen munkaerőnkkel elvégezni képtelenek vagyunk." FELDOLGOZÓ MUNKA, KATALÓGUSOK, NEMZETI BIBLIOGRÁFIA A szerzeményezés után a könyvtárak következő, klasszikusnak nevezett feladata a katalogizálás, osztályozás, a különféle katalógusok szerkesztése volt. Köztudott, hogy ezekben az években — egészen a FITZ József-féle 1936-os reformig — az ún. müncheni nagylapos betűrendes katalógussal és egy kötetformátumú, szintén német mintára készített „szakrepertóriummal" rendelkezett a könyvtár. Ezt a két alapnyilvántartást egészítették ki az iskolai értesítők, a hírlaptár, a kézirattár, a levéltár szintén korszerűtlen katalógusai, illetve lajstromai. E szerény feldolgozó rendszer keretében az évek során komoly restancia gyűlt össze. Ezt támasztja alá az az egyetlen adat is, hogy 1918-ban 3455 mű került feldolgozásra és 4383 cédula készült el, holott a Nyomtatványtár ebben az évben — a Magyar Könyvszemlében közzétett igazgatói jelentés szerint — 10 543 kiadvánnyal gyarapodott. A könyvtár vezetősége még 1917-ben fordult a vallás- ós közoktatásügyi miniszterhez azzal a kéréssel, hogy az 1917/18-i költségvetés keretében rendkívüli hitelt engedélyezzen az OSZK számára a felgyűlt, föl nem dolgozott anyag katalogizálására. A VKM 1917. december 5-én

43 bizonyos mértékig honorálta ezt az igényt és 4170 Koronát engedélyezett a következő különmunkára: a Kossuth-könyvtár, a Kisfaludy-könyvtár, az iskolai érte41. Az összegek emelését MELICH kétféle módon indokolta: a) fejlesztés, korszerűsítés, b) a könyvek, folyóiratok, hírlapok árának emelkedése. A különféle dokumentumok (könyvek, kéziratok) beszerzésére az eddigi 25 000 korona helyett 50 000 koronát kért, a külföldi hírlapok előfizetésére 4000 korona helyett 5000 koronát, a könyvkötésre 10 000 korona helyett 20 000-et. A leíró lajstrom (katalogizálás) eddigi 2000 koronája helyett 6000-et igényelt, háborús kiadványok vásárlására 20 000 koronát (!). A rendkívüli beruházások (olvasótermek átalakítása stb.) költségeire évente 100 000 koronára tett javaslatot. 42. OSZK Irattár 171/1918. 13. sz. 43. 282.538/1917. VKM sz. (1. OSZK Irattár 4/1918. sz.). 216