AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Berlász Jenő: Széchényi Ferenc kéziratgyűjteménye. A Miller-féle katalógus feltárása

nyékre, összeírásokra stb.) s megjegyzi, hogy SCHWARTNER jeles munkája (Statistik des Königreichs Ungarn) effélék alapján készült,

27 16. Figyelmeztet a különféle diplomatáriumokra, továbbá MABILLON és WALTHERTJS híres oklevéltani munkáira, hazai viszonylatban ismét egy ScHWARTNER-műre (Introductio in rem diplomaticam) .

w 17. Felemlít néhány, a középkorból fennmaradt s különböző gyűjteményekben őrzött magyar nyelvemléket (az un. Codex Posoniensist,

29 Boldog MARGIT és Szent DOMONKOS életiratát, egy Nagy Lajos-kori esküszöveget), amelyeket részben MOSSÓCZY és PRAY, részben RÉVAI Miklós (Antiquitates literaturae Hungaricae. Vol. I.) adott ki. A 16. századi nyelvemlékek közül kiemelkedik a Széchényi-gyűjteményben levő ún. Protocollum Báthorianum.

30 18. Megemlíti a természet három tartományára (a növény-, állat- és ásványvilágra) vonatkozó forrásokat, továbbá az orvosi, a kémiai, fizikai, gazdasági, matematikai, filozófiai, teológiai, retorikai kéziratokat, mint olyanokat, amelyek közül még most is sok található a kolostori és iskolai tékákban. Mindezekkel kapcsolatban a magyar história literaria egyes kiemelkedő termékeire (CZWTTTINGER, BOD, HORÁNYI, HANER, SEIVERT és WESZPRÉMI művére) utal.

31 19. Megjegyzi: a kutatás számára nagy könnyebbség, ha mindezeket a különböző tárgyú kéziratokat egyazon gyűjteményben találja.

32 20. Megállapítja, hogy az olyan tudományos munka, amely a tárgyára vonatkozó kéziratokat nem ismeri, sok tekintetben hiányos lesz.

33 3. A KATALÓGUS RENDSZERE ÉS A KATALOGIZÁLÁS MÓDSZERE Ami magát a katalógust illeti, az rendszerét tekintve alfabetikus. A kéziratok az I. kötetben az A—C, a Il.-ban a D—M, a IIL-ban az N— Z betűvel kezdődő szerzőnevek vagy tárgyi címszavak szerint vannak feltárva. A címleírás szkémája általában a következő: Szerző — cím — formátum — terjedelem — jelleg — esetleges editio. PL: BERZEVICZY, Gregor. De conditione et indole rusticorum dissertatio. 4° pag. 109. Autographum. vagy: Collectio systematica idealium et praecipuarum b. resolutionum regiarum in negotio revisionis librorum ab anno 1726. emanatarum. 2° pag. 79. 27. Uo. XXXVII-XXXIX. p. 28. Uo. XL—XLIII. p. Jean MABILLON: De re diplomatica, illetőleg Joannes Ludolfus WAIÍTHERTJS : Lexicon diplomaticum c. munkájára gondol. 29. Annak idején a Pray-kódexet hívták így. 30. Gatalogus, III. vol. XLIII-XLIX. p. 31. Uo. L-LIV. p. 32. Uo. 33. Uo. 181