AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Berlász Jenő: Széchényi Ferenc kéziratgyűjteménye. A Miller-féle katalógus feltárása

HEVENESI Gáborra, KAPRINAI Istvánra, DOBAI SZÉKELY Sámuelre, akiknek gyűjteményeiről Introductio in rem diplomaticam, Budae 1802. című munkájában SCHWARTNER Márton nyújtott tájékoztatást. Közli, hogy CORNIDES Dániel becses kéziratai TELEKI László gróf pesti tékájába kerültek. Végül megjegyzi, hogy mindezekben a gyűjteményekben a történelmen kívül többé-kevésbé egyéb tudományszakok is képviselve vannak, nevezetesen: a jogtudomány, a politika, a földrajz és a statisztika, valamint a gazdaságtan (oeconomia), a fizika, az orvostan, a mathesis és a természetrajz.

17 8. Daneiel Georg MoRHOFra,

18 a 17. század híres német polihisztorára hivatkozva megállapítja, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni a szövegükben ismert, esetleg többször is kinyomtatott kéziratok gyűjtését sem. Ilyenek pl. a Corvin-kódexek, ilyen a Hartwik-legenda (amelyet JÓZSEF nádor nemrégiben szerzett meg Frankfurt városától),

19 ilyenek még az ANONYMUS, a THURÓCZY-, a RANSANUS-, a BONFINI- és az IsTVÁNFFY-féle kódexek is.

20 9. Felhívja a figyelmet arra, hogy a kéziratok használatánál mindig tisztázni kell, hogy autographumról (idiographumról), vagy apographumról, illetve synchronumről vagy transumtumról van-e szó.

21 10. Ismételten hangsúlyozza az olyan kéziratok gyűjtését is, amelyeknek a kinyomtatását a cenzúra nem engedélyezte.

22 11. Megállapítja, hogy a ZÁPOLYAI, BÁTHORY, BOCSKAI, BETHLEN, THÖKÖLY és RÁKÓczi-kor irataiból alig került valami sajtó alá (J. Ch. ENGEL: Geschichte des ungarischen Reichs. T. I. pp. 1—49), sőt ezek még ma is minden levéltárban zár alatt vannak.

23 12. Rámutat arra, hogy a régebbi korok irataiból mindenesetre sokat kiadott BONGARSIUS, REUSNERTJS, EDER, KOVACHICH és ENGEL.

24 13. Megemlíti, hogy HEVENESI Gábor, KOVACHICH Márton György, PÉTERFFY Károly, BATTHYÁNY Ignác, F. A. LAMPE, RIBINI János és SZVORÉNYI Mihály igen sok köz jogtörténeti iratot gyűjtött, illetve tett közzé.

25 14. Megjegyzi, hogy a magánjog forrásai (WERBŐCZI Tripartituma,, MOSSÓCZY Zakariás Jus Hungaricumdj, a Quadripartitum, a kúriai döntvények, a Planum tabulare stb.) is nagy számban fordulnak elő a Széchényigyűjteményben, nemkülönben a magánjog tudósainak (SZEGEDI János, HUSZTI István, FLEISCHHACKER János, KÖVY Sándor, GEORCH Illés és KELEMEN Imre) kéziratai is.

26 15 Utal a Széchényi-gyűjtemény statisztikai állományára (matriculákra, tabellákra, bókeokmányokra, municipalis jogkönyvekre, alaptörvé17. Uo. XV-XVII. p. 18. Kosch, WILHELM: Deutsches Literatur-Lexikon. II. Bd. Bern, 1953. 1774. Sp. 19. KOLLÁNYI, i. m. 33. 1. 20. Catalogus, III. vol. XVIII-XXII. p. 21. Uo. XXI-XXII. p. 22. Uo. XXIII-XXIV. p. 23. Uo. XXIV-XXVI. p. 24. Uo. XXVII-XXIX. p. 25. Uo. XXIX-XXXII. p. 26. Uo. XXXIII.

—XXXVII. 180