AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1976-1977. Budapest (1979)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Haraszthy Gyula: Halász Gábor és az Országos Széchényi Könyvtár

nőttek nemzedékek, akiknek lelkében elsorvadt a protestáns gondolat és hitetlenekké váltak, mert nem volt miben hinniök."

4 A kitűnően sikerült érettségi vizsga után a budapesti egyetem bölcsész évei következtek, HALÁSZ Gábor magyar és francia irodalmat, filozófiát és történelmet hallgatott. A húszas években sok kiválóság tanult a pesti bölcsészkaron,

5 köztük többel baráti és pályatársi kapcsolatba került (HEVESI András, KERECSÉNYI Dezső, SZERB Antal). De BISZTRAY Gyula, majd KOZOCSA Sándor is baráti köréhez tartozott, annyival is inkább, mert ők is a könyvtárosi pályát választották élethivatásul. Doktori értekezése B. FONTENELLE esztétikájáról szólt: témája összekapcsolta az értelem feltétlen tiszteletével, a francia felvilágosodással, a klasszicista ízléssel. Diplomájának megszerzése után 1925—26-ban Párizsba utazott állami ösztöndíjjal (közben Olaszországban is járt). Franciaországban megerősödött és szinte egy életre szóló eszményévé vált a felvilágosodás, VOLTAIRE és DIDEROT műveinek tanulmányozása és adaptálása. Párizsban nemcsak a felvilágosodás gondolkodói voltak útjának „szellemkísérői", de itt vált még szorosabbá barátsága SZERB Antallal is, aki szintén ösztöndíjasként tartózkodott Franciaországban. A 18. századi klasszikusok műveinek tanulmányozása mellett módszert is tanult külföldi útja során: e területen SATNT-BEUVE lett az eszménye. Tőle az irodalmi portréfestés művészetét sajátította el. PÁLYA, MUNKA, ÉLET A NEMZETI KÖNYVTÁRBAN Akik a húszas évek végén, a harmincas években s a negyvenes évek elején megfordultak a Széchényi Könyvtárban, soha nem feledhetik el azt a magas, karcsú, fehérköpenyes, mindig választékosan, de valamiféle konzervatív szigorral öltözködő könyvtárost, aki HALÁSZ Gábor volt: ,,a meredek ember", aki kissé ,,biccentgetve járt, mint a tudós madarak a mesében".

6 „Nagyon jól állt neki a Széchényi Könyvtár" — írta róla visszaemlékezésében Cs. SZABÓ László. Mindenki, aki szót váltott vele, szinte legendákat mesélt a fiatal könyvtáros tudásáról, széles körű műveltségéről. BABITS mondta róla: ha valaki nem tud valamit, kérdezze meg HALÁSZ Gábort. . . Műveltségének egyik 4. Néhány szó a nagy vitáról. = Protestáns Szemle. 1931. 1038—1040. 1. — Sajnos HALÁSZ Gábor fiatal éveiről nagyon keveset tudunk. KERESZTURY Dezső is felhívta a figyelmet a rá vonatkozó források szinte egyedülálló hiányosságára: pályaképének kutatója nagyrészt HALÁSZ Gábor írásaira, rejtett utalásaira támaszkodhatik. — GÁL István i. m. mellett ld. még: DEME Zoltán: Halász Gábor élete és munkássága. Szolnok. 1966. Szolnok Megyei Verseghy Könyvtár. 25. 1. 5. GÁL István idézett műve szerint többek között ezekben az években tett doktori szigorlatot BISZTRAY Gyula, HEVESI András, KERECSÉNYI Dezső, LIGETI Lajos, MÁLYUSZ Elemér, PAIS Dezső, PROHÁSZKA Lajos, SZERB Antal, TAMÁS Lajos, TÓTH Aladár, WALDAPFEL József, ZSIRAI Miklós. Maga a puszta felsorolás is szinte valóságos tudománytörténet! 6. Cs. SZABÓ László: A Meredek ember. = Új Magyarország. 1946. nov. 18. 185