AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1976-1977. Budapest (1979)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Haraszthy Gyula: Halász Gábor és az Országos Széchényi Könyvtár

alapja nyelvtudása volt: az európai irodalmat nem fordítások útján, hanem eredetiben ismerte meg, élte át. Merrefelé tartott ez a magányába zárkózó „óbudai remete"? Mit tett a Nemzeti Könyvtárban működésének tizennyolc éve alatt? Talán bizonyítani sem kell, hogy erre az anyagiakban, karrierlehetőségben igen szerény pályára a könyv szeretete vonzotta („gyermekkorom óta állandó kísérőim a könyvek" — írta később KŐHALMI Bélának). A fiatal tudós 1927 novemberében került az Országos Széchényi Könyvtárba ún. önkéntes gyakornokként.

7 Az erről szóló hivatalos iratot HÓMAÍST Bálint, a Magyar Nemzeti Múzeum akkori főigazgatója intézte LTJKXNTCH Imréhez, az OSZK igazgatójához: ,,. . . dr. Halász Gábor urat önkéntes gyakornoki minőségben alkalmaztam és szolgálattételre az Országos Széchényi Könyvtárhoz osztottam be. Nevezettet alkalmazásáról egyidejűleg azzal értesítettem, hogy szolgálati idejét napi négy órában állapítottam meg."

8 Az újonnan alkalmazott önkéntes gyakornok szakmai körökben már nem volt ismeretlen ember, hiszen mögötte volt a párizsi ösztöndíjas év, és 1925-től kezdve a Napkelet c. folyóirat kritikai rovatában dolgozott.

9 Könyvtári szolgálatba lépésekor az általa annyira szeretett Kézirattár munkatársa, szinte „mindenese" lett: kéziratokat szerzett meg a könyvtár számára, értékelte ezeket, katalogizált, naplózott, tájékoztatott. LUKINICH Imre igazgató jelentése az OSZK 1927. évi tevékenységéről már megemlékezett a kezdő — de kiváló — gyakornok munkájáról, aki KOMJÁTHY Jenő és herceg ODESCHALCHI Artúr hagyatékát dolgozta föl, majd megkezdte a KORONGHI LiPPiCH-hagyaték feltárását ós a THALLÓCZYhagyaték rendezését.

10 E csaknem 8000 darabra rúgó levelezés- és kéziratanyag cédulázását 1929-ben fejezte be.

11 Még ebben az évben hozzákezdett a PuLSZKY-hagyaték rendezéséhez,

12 majd nekilátott PULSZKY Ferenc és rokonai hagyatékának földolgozásához, a kéziratok és analekták katalogizálásához.

13 1931-ben a raktárrendezés kapcsán előkerült állományrészek (KEB/IBENY Károly, PODMANICZKY Frigyes, HAYNALD Lajos, THALLÓCZY Lajos) iratainak, naplóinak rendezését, naplózását, szakkatalógusba való bevezetését végezte el,

14 s befejezte a PULSZKY—HAMPEL—KERN-hagyaték fel7. A húszas—harmincas években a könyvtárosi pálya rendszerint önkéntes gyakornokként, majd ÁDOB-osként (Állástalan Diplomások Országos Bizottsága) kezdődött. Az így alkalmazottak fizetése havi 75 pengő volt. Aki már díjnoki vagy gyakornoki kinevezést kapott — már a lépcső alsó fokain kezdett „fölfelé" indulni. 8. 552/1927. nov. 25. OSZK Irattár. HALÁsz-szal együtt kezdte meg szolgálatát az OSZK-ban HEVESI András író is, aki a második világháborúban mint a francia hadsereg tagja hősi halált halt a németek elleni harcokban. 9. HALÁSZ és a Napkelet kapcsolatára később még visszatérünk. Itt csupán a tényt rögzítettük. 10. Magyar Könyvszemle. 1928. 93—107. 1. 11. 352/1292. és 516/1929. OSZK Irattár. 12. 182/1929. OSZK Irattár. 13. 248/1930. OSZK Irattár. 14. 2/1931. OSZK Irattár. 186