AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1976-1977. Budapest (1979)

III. A magyar könyvtárügy történetéből - Somkuti Gabriella: A Teleki-téka pere (Egy kulturális esemény sajtóvisszhangja a múlt században) - Le procés de la „Bibliotheca Teleki" La Bibliothéque Teleki á Marosvásárhely au XIX. siécle

rekedése, másrészt a kívülről jövő szakadatlan erőfeszítések, küzdelmek, sőt támadások sorozata, amely éppen az első tendencia megállítására, ill. megfordítására törekedett. Az egyik oldalon a társadalmi progresszió képviselői álltak, akik a polgári állam eszméjétől áthatva, a nagyobb közösség, a nemzet érdekeit földébe helyezték az egyéni kiváltságoknak és jogoknak, a másik oldalon a feudális gondolkodású uralkodóosztály tagjai álltak, akik hatalmuk és befolyásuk révén sokakat a maguk oldalára tudtak állítani. E sarkított megfogalmazásban a református egyház kétségkívül nem könnyű szerepét a sok támadás és kritika ellenére is többször ítélhetjük pozitívnak, mint negatívnak. Az adott történelmi helyzetben számottevő erőfeszítéseket tettek — sajnos azonban nem eleget. Ugyanakkor a központosítást éppen kiépíteni kezdő államtól sem kapták meg a joggal elvárható támogatást. Nem is kaphatták meg: a dualizmus korának vezető rétege továbbra is a nagybirtokos arisztokrácia volt, melynek tagjai különböző személyi összefonódottságok révén mindig érvényesíteni tudták akaratukat. Velük szemben az egész népképviseleti rendszer, a sajtó és a kultúra munkásai a liberalizmus nevében legfeljebb a szólásszabadságot élvezhették. A küzdelmek tehát nem vezettek eredményre. Megindult ellenben egy folyamat, az irodalom- ós történettudományi kutatás és forrásfeltárás folyamata, amelyből a jelentős kulturális értékeket magában foglaló TELEKIkönyvtár sem maradhatott ki. így ha lassan is, de állománya kezdett ismertté válni, egyes darabjai bekerültek a tudományos élet vérkeringésébe. Az érdeklődés kezdetben természetesen a magyar múlt történeti emlékei felé irányult, a könyvtár egyetemes tudománytörténeti és művelődéstörténeti jelentőségét csak a mi korunk fedezte fel és kezdte kiaknázni. A könyvtáralapító TELEKI Sámuel utódainak nemtörődömsége és egyéni önzése megállította a TELEKi-téka fejlődését, megfosztotta az erdélyi magyarságot egy élő és ható kultúrközpont kialakulásától, de ugyanakkor azt is eredményezte, hogy a könyvtár gyakorlatilag abban az állapotban maradt fenn, amelyben az alapító halálakor volt, megőrizve ezzel csaknem érintetlenül a legjelentősebb magyar alapítású felvilágosodáskori gyűjteményt. TELEKI Sámuel végakarata így csak részben valósult meg : a gyűjtemény nem fejlődött tovább, de fennmaradt és együttmaradt mind a mai napig. A fennállásának 175-ik évfordulóját ünnepelő intézmény viszontagságos életében ez sem volt kevés. Le procès de la „Bibliotheca Teleki" La Bibliothèque Teleki à Marosvásárhely au XIX. siècle G. SOMKUTI La plus importante collection des livres en Hongrie à l'âge des lumières était la collection d'à peu près 30 000 volumes du comte Sámuel de TELEKI, chaneellier de la Cour de Transylvanie. (Le même thème du même auteur à ce sujet : Le mouvement des lecteurs dans une bibliothèque seigneuriale du XVIII

e siècle. = Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1961/62. Budapest, 1963. 291 — 303. p. En 1802 à Marosvásárhely (territoire de la Transylvanie, appartenant à présent à la République Socialiste Roumanie), Samuel TELEKI ouvrit sa bibliothèque au public, pour q'elle serve la culture gé302