AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1976-1977. Budapest (1979)

V. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Jeszenszky Géza: A „Hungary", az első angol nyelvű magyar újság

mint becsületes és ambiciózus, hazafias hévvel és magasztos eszményekkel teli nemzetet, amelyet azonban a külső politikai befolyások bekerítik és megbéklyózzák".

23 Ugyancsak tevékeny közreműködője volt a Hungarynak fönnállása első három évében Miss Alice VIALLS, az egyik vezető liberális angol napilap, a Daily News újságírója. A szerkesztő mellett azonban a kulcsszerepet a Magyarországon élő és publicisztikai tevékenységet is folytató angolok töltötték be. Közöttük elsőként Arthur B. YoLLANDot, azaz YOLLAND Arthurt, a budapesti Tudományegyetem Angol Intézetének egykori professzorát

24 kell megemlíteni, aki 1910-ig számtalan aktuális politikai vonatkozású cikket és ismertetést, továbbá néhány irodalomtörténeti tanulmányt közölt a Hungary

'-ban. 1904-től 1907-ig vagy 1908-ig élt Magyarországon W. B. FORSTER BOVILL, az Echo és más angol lapok budapesti tudósítója, aki ez idő alatt rendszeresen írt a Hungary számára is, 23. 1904. febr. 1. 4 — 5. — SHRUBSOLE tevékeny szerepet vállalt 1905-től a magyarországi Függetlenségi Párt politikájának és törekvéseinek a védelmezésében és angliai népszerűsítésében, s Magyarországot Németországtól elválasztva, Anglia szövetségeseként szerette volna látni. V.o. SHRTJBSOLE 1908. februári beadványa GREY külügyminiszterhez és a febr. 27-én ráírt megjegyzések, Public Record Office (PRO), Foreign Office (FO) 371/398/6831. 24. YOLLAND Arthur, eredeti nevén Arthur B. YOLLAND (1874. máj. 24. —1956. nov. 12.) 1896-ban szerzett kitüntetéses B. A. fokozatot Cambridge-ben a klasszikus nyelvekből. Magyarország iránt JÓKAI angolra fordított regényei keltették föl érdeklődósét, 1896-ban Budapestre jött, s a Műegyetemen angol nyelvet kezdett tanítani. A magyar nyelvvel, történelemmel és közállapotokkal megismerkedve, s az angol —magyar „nemzeti sajátságok" között lelt hasonlóságtól elbűvölve a két nép kultúrája és szokásai közötti közvetítést választotta élethivatásul. 1903-ban a budapesti tudományegyetemen John BOWRING PETŐn-fordításaiból doktori fokozatot szerzett. Az angol irodalom nagyjait magyarul, s a magyar klasszikusokat angolul ismertető néhány tanulmánya mellett elsősorban mint szótárszerkesztő szerzett érdemeket, vált ismertté Magyarországon, de említést érdemel az is, hogy igen sokat tett az Angliában népszerű és tömegesen űzött sportágak, mindenek előtt a labdarúgás, az evezés és a korcsolyázás magyarországi meghonosításáért, illetve népszerűsítésóért. A magyarok iránti lelkes barátsága szélsőségekre is ragadta, magáévá tette és Angliában is propagálta a Függetlenségi Párt jobbszárnyának soviniszta és irreális nemzeti céljait. Agresszív hangú, szerencsétlen érvelésű — s így könnyen támadható — polemikus írásokban próbált szembeszállni az 1905-ben parlamenti többséghez jutó magyarországi koalíció nacionalista politikáját bíráló angliai publicisztikával, (pl.: The Gonsitutional Struggle of the Magyars. An Answer to Scotus Viator & Co. London, 1907) Ezzel is összefügg, hogy 1908-ban fölvette a magyar állampolgárságot, APPONYI Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter pedig kinevezete a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen az angol nyelv és irodalom rk. tanárává. így ő honosította meg Magyarországon az anglisztikát, vezetése alatt jött létre az egyetem Angol Intézete. Az I. világháború alatt angol nyelven erősen rokonszenvező hangú történeti összefoglalást jelentetett meg Magyarországról (Hungary. London—New York, 1917. XII, 336). A háborúval kapcsolatos nyilvános állásfoglalásaiban új hazája mellé állt, s ezzel hosszú időre nemkívánatos személy lett a brit külügyminisztérium szemében. 1920 után a magyar revíziós törekvések tevékeny támogatója volt, mindenekelőtt a Nagy-Britannia felé irányuló magyar propaganda fordítójaként. 40 éves tanári működésekor az Angol Filológiai Tanulmányok 1937. évi kötete köszöntötte, s ebben KORNIS Gyula méltatta (5 — 8. 1.), az 1944. évi kötet pedig Yolland Emlékkönyv formájában jelent meg, 70. születésnapja alkalmából. Személyével újabban a londoni egyetem Szláv- és Keleteurópai Intézetében foglalkozott Peter SHERWOOD, akinek YOLLAND-bibliográfiája a debreceni Angol Filológiai Tanulmányok. 480