AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1976-1977. Budapest (1979)
V. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Jeszenszky Géza: A „Hungary", az első angol nyelvű magyar újság
főként politikai témájú könyvismertetéseket. 25 Magyar sovinizmustól áthatott cikkek szerzőjeként szerepelt a lapban C. TOWNLEY-FULLAM, aki egészen 1918 végéig Magyarországon lakott. 26 Az 1910-es években jelentkezett a Hungary hasábjain a budapesti angol olvasókör (Anglo—American Literary Society) titkára, Arthur DELISLE. 27 A világháború alatt a lap angol anyanyelvű főmunkatársa, a Kolozsvárt angolt tanító ír J. J. DEMPSEY lett. 28 Érdekes, hogy az angol közreműködők általában a brit Liberális Párt hívei voltak, de a magyarországi viszonyok ismertetésében nem érvényesítették liberális, sőt radikális elveiket, illetve alaptalan illúziókat tápláltak a magyar Függetlenségi Párt liberalizmusa és nemzeti céljai iránt, s nem csatlakoztak az angliai liberális—radikális körökben a magyar politikával kapcsolatban 1907-től mind erősebb kritikai irányzathoz, de nem is tudták azt ellensúlyozni. Szerzőként is, témaként is szóba jöttek a Hungary számára az angol nyelvterületen élő, s ott gazdasági vagy irodalmi tevékenységgel maguknak nevet szerzett magyar származású személyek. Ezek szereplésében, bemutatásában azonban az esetlegesség, a véletlen személyes kapcsolatok, s talán a politikai rokonszenv érvényesült. így több ízben írt a lapba PIVÁÜSTY Jenő amerikai magyar újságíró, 29 s REICH Emil Londonban élő népszerűsítő író és előadó, a Függetlenségi Párt nemhivatalos ügynöke, akinek tevékenységéről majd haláláról részletesen is megemlékezett GOLONYA. 30 Feltűnő ugyanakkor, hogy az angol—magyar kulturális és történelmi érintkezések olyan ismert és sokat publikáló ismerői, kutatói, mint a Londonban élő KROPF Lajos vagy a két neves budapesti történész, ANGYAL Dávid és MARCZALI Henrik, nem szerepelt a Hungary-ba,n, sem szerzőként, sem témaként. E mögött valószínűleg nemcsak személyi (illetve gazdasági) megfontolások, de politikai ellentétek is rejlettek: GOLONYA lapjának függetlenségi— koalíciós irányvonala, ami természetesen nem tetszett a régi szabadelvű párti ortodox 67-eseknek. A Hungary írásainak egysíkúsága, szerzőinek korlátozott száma, intellektuális színvonalának vérszegénysége azonban nem annyira politikai, 25. W. B. FÖRSTER BoviLL-ről az angol életrajzi lexikonok nem tudnak. Magyarországi tartózkodása alapján írt egy könyvet: Hungary and the Hungarians (London, 1908). A Hungary szerint 1910-ben liberális párti képviselőjelölt volt. 26. C. TOWNLEY-FTJLLAM neve néhány korabeli angol folyóiratban megjelent cikk és tanulmány alatt szerepel, egyébként szintén ismeretlennek tekinthető. A világháború után hazatért Angliába, akkor írt memorandumára ld. ARDAY Lajos: Angol—magyar viszony a polgári demokratikus forradalom idején az angol levéltári források tökrében. Történelmi Szemle. 1975. XVIII. évf. 264. 27. Arthur L. DELISLE társszerzője volt (L. KELLNER és P. ARNOLD társaságában) az Austria of the Austrians and Hungary of the Hungarians (London, 1914) c. könyvnek. DELISLE 1914 őszén visszatért Angliába és ott felajánlotta szolgálatait Magyarországnak Ausztriával és a Központi Hatalmakkal való szembefordítására PRO, FO 371/1900/67 367. 28. John J. DEMPSEY magyarországi éveiről is beszámol visszaemlékezéseiben: Storms over the Danube. London, 1938. 29. Itt számolt be először arról a föltevésről, hogy az Amerikába eljutó vikingek között említett TYRKER magyar volt. 1905. nov. 1. 12—14. PivÁNYra ld. GÁL István: Jenő Pivány, historian of American— Hungarian relations and his bibliography. Angol Filológiai Tanulmányok 8. Debrecen, 1974. 30. 1906. ápr. 1. 8-9.; jiin. 1. 9-10.; 1907. márc. 1. 7-8.; 1910. dec. 15. 385. 31 OSZK Évkönyve 481
