AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1976-1977. Budapest (1979)

III. A magyar könyvtárügy történetéből - Zircz Péter: A magyar könyvtárpolitika alapjai

érvényesíti, hogy múzeumi (és értelemszerűen: könyvtári) építkezésekre csak oly föltétel alatt, ha a helyi tényezők saját erejükből és áldozatkészségükből fedezik a költségeknek mintegy fele részét, helyezi kilátásba és eszközli az állami hozzájárulást. Ilyen módon készült el Szombathelyen a Vasvármegyei Múzeum palotája, melynek költségeire a kormány 80 000 koronát szavazott meg, úgyszintén az árvamegyei Alsó-Kubinban (40 000 korona állami segéllyel) a régi Csaplovics-könyvtár új épülete, miután a régi már romlásnak indult. Az Aradon, Debreczenben, Pozsonyban és Temesvárt tervezett kultúrpaloták czéljaira összesen 510 000 korona, a Békés-Csabán, Keszthelyen, Magyaróvári és Sepsiszentgyörgyön tervezett múzeumépületek számára pedig összesen 234 000 korona van megszavazva."

24 Ezzel párhuzamosan, a földmívelésügyi minisztérium „gazdasági jellegű népkönyvtár" akciójának kiegészítéseként a földmívelésügyi minisztérium a kisebb városok és községek részére ,,a kultúrházakkal sok tekintetben rokon" ún. népházak építését kezdeményezte. MIHALIK szerint: ,,E népházakban nyernek elhelyezést a mezőgazdasági munkások és cselédek segítőpénztára, a fogyasztási és hitelszövetkezet, a háziipari foglalkoztató műhely, a gazdakör s ami bennünket elsősorban érdekel: a népkönyvtár és az előadási terem gyanánt is felhasználható olvasószoba. Több községben, így Nádudvaron és Ujfehértón, a népháza már elkészült s hasznos szolgálatot teljesít. Létesítésükhöz 4000 K-tól 10 000 K-ig terjedő államsegélyt ad a miniszter, évi 60 000 K erejéig."

25 GULYÁS ugyanitt tesz említést a MKOT-nak arról a javaslatáról, hogy a teljesen osztott, hatosztályú elemi iskolák külön olvasóteremmel épüljenek. (A javaslat elbírálásáról nincs információm.) Az MKOT költségvetésében külön összeg állott rendelkezésre a népkönyvtárak alapállományának biztosítására (a Tanács ötféle, 300, 400, 500, 1000 és 2000 korona értékű állományokat osztott szét, szekrényekkel együtt) és fejlesztésükre. KŐHALMI Béla rendkívül gyengének minősítette a Tanács e célra rendelt anyagi erőit, amiben — ha kizárólag a több millió koronával fenntartott állami ménesek ellátottságával hasonlítjuk össze (mint ő tette), kétségtelenül igaza is volt. Vitathatóbb azonban már álláspontja akkor, ha részint több éves ciklus tükrében vizsgáljuk a Tanács rendelkezésére állott eszközök alakulását, részint pedig figyelembe vesszük rendeltetésüket is. Alakulásakor a MKOT valóban jelentéktelen költségvetéssel gazdálkodott. ,,Vidéki múzeumok és könyvtárak (tudományos és nem tudományos) állami segélyezésre összesen 30 ezer korona állott rendelkezésére, amely azonban 1907-ben már 364 ezer koronára emelkedett."

26 Ebből a népkönyvtárak létesítésére felhasználható összeg az első két évi 8000 koronáról előbb 40 ezerre, később 60 ezerre, 1913-ra pedig 140 ezer koronára emelkedett. Ez az összeg sem túl jelentős, ha számításba vesszük, hogy 3 koronás kötetenkénti átlagárral számolva alig 50 ezer kötet beszerzésére volt alkal24. FKAKNÓI: I. m. 25. GULYÁS: I. m. 26. FRAKNÓI: I. m. 231