AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1976-1977. Budapest (1979)

III. A magyar könyvtárügy történetéből - Zircz Péter: A magyar könyvtárpolitika alapjai

mas (gyakorlatilag azonban ennél kevesebbre futotta belőle, mert a szekrények költségei is ugyanezt az alapot terhelték). Lényegesen nagyobb azonban az összeg jelentősége akkor, ha figyelembe vesszük felhasználásának módját: segélyről volt ugyanis szó, amelyet a Tanács könyvállományok formájában akkor folyósított, ha a település maga is vállalt kötelezettségeket (állománygyarapítás, fűtés, világítás, a könyvtáros tiszteletdíja stb.). Megjegyzendő az is, hogy Európában ekkortájt — úgy tűnik — más államok hasonló akcióinak állami dotációja sem volt nagyobb. Az északi és nyugateurópai kis országok példája ezt látszik tanúsítani, GULYÁS Pál szerint Svédországban 60 ezer svéd koronát (1905 óta), Dániában 15 ezer dán koronát, Hollandiában 10 ezer holland forintot (1911 óta) használhattak fel évente a nyilvános könyvtárak segélyezésére.

27 További folyamatos emelkedést feltételezve (amire az első világháború kitörése után természetesen gondolni sem lehetett) a MKOT központi alapja — mert hiszen ezt a funkciót töltötte be a „javadalom" — előbb vagy utóbb betölthette volna hivatását, ha — koncentráltabban használják fel (amire már akkor születtek elképzelések),

28 — és — ez a legfontosabb — a települések eleget tettek volna vállalt hozzájárulási kötelezettségeiknek (esetleges túlteljesítésükről nem is szólva). A baj ugyanis az volt, hogy GULYÁS saját bevallása szerint „azokban a kisméretű állandó könyvtárakban, melyek évenkénti gyarapításra megfelelő födözettel nem rendelkeznek, új táplálék híján az olvasók érdeklődése 2—3 év múlva, sőt néha még előbb is, erősen csökken".

29 A „gyarapodási födözet" helybeli megajánlására azonban országszerte kevés lelkesedés mutatkozott: „A Tanácsnak 1910-ben jelentést tett 696 könyvtár közül csupán 48, tehát alig 7% részesült a községek pénzbeli segélyében."

30 így azután a népkönyvtárügy helyzetét GULYÁS joggal vázolhatta csüggedten (abban a könyvben, amelyet egyébként az MKOT megbízásából írt): „hazánk községeinek jó két harmadában nincs ingyenes népkönyvtár s a meglevők nagy része is elégtelen, vagy legalábbis állandó fejlesztésre szorulna. Az ekként mutatkozó óriási szükséglet kielégítésére az állam bármily bőkezű támogatása is merőben elégtelen. Igazi eredményeket csak akkor fogunk ezen a téren is elérni, ha az állam munkáját a községek, a társadalom s egyesek áldozatkészsége is támogatja."

31 GuLYÁsnak igaza volt: központi eszközökből és központi beszerzéssel egyre nehézkesebb egy területileg ennyire szétszórt, sok száz tagkönyvtárból álló hálózatot gyarapítani. Az igazi baj azonban nem ezzel, hanem a MKOT könyvtárpolitikai koncepciójával volt; GULYÁS szavai ennek csődjéről árulkodnak. A kudarc oka semmiképpen sem a szakmai hozzáértés hiánya, sőt a helyi erőforrások állami támogatással való mobilizálásának szándékát máig is korszerűnek kell minősítenünk. A kudarcért véleményem 27. GULYÁS I. m. 28. A magyar közművelődési könyvtárak szervezése. MIHALIK József tervezete. Bp. Athenaeum Rt. 19 1. 29. GULYÁS: I. m. 30. GULYÁS: I. m. 31. GULYÁS: I. m. 232