AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1976-1977. Budapest (1979)

III. A magyar könyvtárügy történetéből - Zircz Péter: A magyar könyvtárpolitika alapjai

A KÖNYVTÁRI RENDSZER ÉS IRÁNYÍTÁSA Rendszerszemléletű megközelítéssel a feladataikat egymással együttműködve, a tevékenységük elősegítésére létrehozott intézmények, vállalatok és tanácsadó testületek közreműködésével ellátó könyvtárak (vö. 1976. évi 15. sz. tvr. 3. cikkelye 1. bekezdése) együttese rendszerként fogható fel. A könyvtári rendszer több dimenziós hierarchia szerint szervezett (alrendszerei: hálózatok, együttműködési körök, élükön egy-egy koordináló-vezető könyvtárral), bonyolult rendszer. Vertikális kapcsolatai az államigazgatási mintára szervezett hálózatok formájában nyilvánulnak meg, horizontális kapcsolatai két fő csoportba sorolhatók: — tudományágak, tudományágazatok és tudományterületek (népgazdasági ágak, alágak) vagy — közigazgatási egységek (megye, város, község) szerint csoportosíthatók. Erősen centralizált államigazgatás esetében a vertikális kapcsolatok dominálnak. (Ez volt közismerten az ötéves évek elején, az 1956. évi 5. sz. tvr. — az első „könyvtári törvény" — és végrehajtási utasítása ezt a szellemet tükrözi, hiszen kizárólag a hálózatokat ismeri el a könyvtárak együttműködési szervezetének.) A túlzott centralizáció megszűnésével jelentősen megnőtt a könyvtárak szakterületi és különösen területi együttműködésének a jelentősége. A szocialista könyvtári rendszer alapvető célja, hogy segítségével a használó számára szükséges könyvtári dokumentum (vagy a benne foglalt információtartalom) a rendszer bármely működő pontján elérhető, beszerezhető legyen. Ennek előfeltételei: — a rendszer állandó fejlődése (a dokumentumok, ill. információk optimális mennyiségével és az ezek szolgáltatására alkalmas könyvtárak hatásfokának javulásával), — a renclszer valamennyi elemének célszerű működése (a szükséges feltételek biztosítottsága alapján) és egymással való együttműködése; — a könyvtári rendszer együttműködése a környezetét alkotó más rendszerekkel (a közművelődési, szakmai információs stb. rendszerekkel), — a könyvtári rendszer nemzetközi síkú együttműködése más (elsősorban szocialista) államok könyvtári rendszereivel, nemzetközi rendszerekkel. A könyvtári rendszer erőteljesen strukturált mivolta szükségessé teszi a rendszer folyamatos irányítását. Irányítási szempontból a könyvtári rendszer „nyílt" rendszerként értelmezhető: irányító, ellenőrző szervei az államigazgatási, tanácsigazgatási szférához tartoznak, a rendszernek nem tagjai, tevékenységüket a rendszeren kívül fejtik ki. Az államigazgatási szférában a könyvtári rendszer irányítását a „sokszektorúság" jellemzi: az országos könyvtárpolitika a hálózatok felügyeletét ellátó (hálózaton kívüli könyvtár esetében a közvetlen felügyeletet ellátó) főhatósággal, országos szervvel való véleményegyeztetés alapján érvényesül. A területi szférában a megyei tanácsokkal való véleményegyeztetés alapján érvényesül az országos könyvtárpolitika. A tanácsi önkormányzat növekedésével párhuzamosan mind nagyobb jelentőségre tesz szert a területi (pl. megyei) könyvtárpolitika. 15* 227