AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1976-1977. Budapest (1979)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Wix Györgyné: Trenk Frigyes 1790. évi politikai röpiratai

1. TRENK ÉLETE Munkásságának tárgyalása előtt, mintegy elöljáróban szólnunk kell TRENK életéről és jelleméről. írói működésének pusztán mennyiségi oldalát vizsgálva ugyanis nem lehetne megérteni olvasóira gyakorolt hatását. TRENK népszerűségének elsődleges forrása kalandos élete, amely önéletírása nyomán széles körökben vált ismertté. Az ún. ,,in tyrannos"-irodalom a kor kedvelt műfaja volt — SCHILLER egyik ifjúkori drámájának éppenséggel ez volt a jelmondata. Számos regényt és drámát alkottak zsarnokellenes célzattal, ezek között TRENK önéletírása — szenvedéseinek történeteként szerette emlegetni — az egyik legolvasottabb volt, olyannyira „best seller", hogy a bécsi WUCHERER, TRENKnek magának is kiadója, CASANOVA emlékiratait névtelenül ilyen címmel hozta ki: Der zweite Trenck oder Geschichte meiner Entweichung aus dem Gefängnisse zu Venedig. Az előbeszéd is a TRENKkel való párhuzamot hangsúlyozta, elmondva, hogy az itt olvasható történet szerzője joggal nevezheti magát második TRENKnek, mivel éppen úgy, mint az, ártatlanul és kihallgatás nélkül szenvedett a börtönben.

2 Márpedig a 18. század utolsó harmadában a magyarság is zsarnoki börtönben sínylődő ártatlan rabnak érezte magát, s ez lehetett az oka, hogy TRENKet „Magyarországon.. . nemzeti hősként ünneplik, életrajzára több előfizető jelentkezik, mint az osztrák tartományokban".

3 Ez az önéletírás (Báró TRENK Fridrik életének emlékezetre méltó históriája) olyan TRENKet mutat be nekünk, akinek magát szerzője látni és láttatni szerette volna: meg nem alkuvó szabadsághőst, az igazság rettenthetetlen, érchomlokú bajnokaként küzdő írót, kiváló filozófust, akit azonban a zsarnoki önkény és a környezet törpesége egyaránt elnyom. Akinek a dicsekvés nem kenyere, annál inkább az egyenes beszéd, az igazmondás.

4 Ez a TRENK azonban sohasem létezett, az eszmény megvalósításához hiányoztak a képességek. Szabadsághősnek illett legkevésbé, mert a becsületnél jobb szerette a pénzt. Jakobinusnak túlságosan gőgös arisztokrata volt, írónak pongyola, filozófusnak zavaros és illogikus, igazság bajnoka helyett kardjával handabandázó krakéler, még kalandornak is kisstílű volt. Egyetlen egyben mondott magáról igazat: a klérus zsarnokságát haláláig gyűlölte s kitartóan harcolt ellene. Önmagának idealizált képén azonban sikerrel dolgozott: mindmáig önéletírását vették készpénznek s a bio-bibliográfiák is az abban foglaltakat közölték (még az Allgemeine Deutsche Biographie sem kivétel). Csak legújabban váltak ismertté életének levéltári forrásokkal is bizonyítható valós tényei. Az alább következőkben Walter GRAB Friedrich Freiherr von der Trenck. Hochstapler 2. „Der Mann, der hier dem Publikum seine Entweichungsgeschichte vorlegt, kann sich mit Recht den zweiten Treck nennen, da er unschuldig und unverhört, wie dieser im Gefängnis geschmachtet. . ." 3. HALÁSZ Gábor: Magyar kalandorok a XVIII. században. — Tükör. 1939. 807. 1. 4. Nachtrag zur Lebensgeschichte Friedrichs Freyherrn von der Trenck. 4. und merkwürdigster Band. Frankfurt u. Leipzig 1793. 229. 1. „Prahlsucht war nie mein Steckenpferd". 236. 1.: „Gott, der mich bisher bey tausend Gefahren die Rolle eines ehrlichen Mannes und ächten Wahrheits-Märtyrers spielen liess, beschütze und stärke mich. . ." stb. 122