AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)
III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: A magyar csízió kialakulásának története
A „CSÍZIÓ" A történelmi-etimológiai szótár szerint a „csízió" szó második értelme „népszerű-tudományos leírás", amelyet 1600 körültői használtak. 111 Ezen azonban valójában nem valami műfaj értendő, amint ezt a fenti meghatározás alapján esetleg gondolhatná az ember, hanem egyetlen konkrét könyv: a „csízió". E megjelölés tehát — szemben a „Cisio Janus" rigmussal — a továbbiakban kizárólag erre a viszonylag terjedelmes műre vonatkozik. Az 1592. ÉVI KOLOZSVÁKI csízió Az 1592. évi kolozsvári csízió tartalma A magyar csíziónak legrégibb kiadása, amely ma ismeretes, Kolozsvárott készült az ottani HELTAi-fóle nyomdában 1592-ben. 112 Címe: Cisio magyar nyelven és az ég járásának és csillagoknak különb-különb természetének folyásából való practica, melyből gyermekeknek születéseknek természetek és a napoknak mivolta megismertetnek, azaz magyar planétás könyv (7. ábra). A negyedrét alakú, egyenként négy leveles, A—P füzetekből álló és összesen 60 levelet tartalmazó kiadvány egyetlen példányát a MTA Könyvtára őrzi. ll2a Tartalma és beosztása összehasonlíthatatlanul összetettebb és gazdagabb, mint a fentiekben tárgyalt öröknaptáraké. Ennek érzékeltetésére és a további vizsgálódás alapjául szükséges a könyv szerkezetének részletes ismertetése. 1120 A fent idézett címet tartalmazó első lap (A x a) hátán „Ezek vannak a könyvben" címmel tartalomjegyzék áll (A^b), amely a kötetet húsz fejezetre osztja. Ezt követi a három lap terjedelmű (A 2 a—A 3 a) „A keresztyén olvasónak kíván a kolozsvári könyvnyomtató Gáspár az Istentől minden testi és lelki jókat" kezdetű előszó, amelynek keltezése: Kolozsvár 1590. május 21. A mű részei, az egyedül csak a tartalommutatóban feltüntetett számozás szerint, az alábbiak: 1. A tartalomjegyzékben „A magyar csízió"-nak nevezett öröknaptár. Ez hónaponkénti beosztásban két-két lapon (A 3 b—D 3 a) közli a napok sorszámát, mellette a hét napjait jelölő „a—g", az ún. vasárnapi betű közül sorban egyetegyet (január elsején „a" betiível kezdve), a magyar „Cisio Janus" megfelelő szótagját, a nap szentjének, ül. állandó ünnepének magyar nevét. E táblákon havonta kétszer — a 6—9. és a 22—25. napok mellett — ,,A napnak feltámadásának és elnyugvásának órája, a nap hosszára, amint Kolosvárat vagyon gradus 47. minuta 36. kiszámláltatott" olvasható. 113 Minden hónap végén két, kétsoros rigmus található. A párhuzamosan futó, kétféle hónapvers januári kezdősora „Vígan 111. Vö. 24. jegyzet. 112. RMNY684. 112a Az „O" füzet két, kötéstáblából kiáztatott, töredékes példányát — Dózsi Lajos hagyatékából — a, szegedi JATE Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének könyvtára őrzi. 112b Mind itt, mind a későbbiekben a bibliográfiai leírás terjedelmét és mélységét, a tartalmi ismertetésen túl, az tette indokolttá, hogy a hiányos példányok, ill. töredékek előkerülése esetén az azonosításhoz megfelelő alapot szolgáltasson. 113. Ennek adatai pl. január első felében így szólnak: „Nap támad 7 óra 48 min., nyűg. 4 óra 12 min., napnak hosz. 8 óra 24 m., éj hosz 15 óra 36 minuta." 285
