AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)
III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: A magyar csízió kialakulásának története
lakik Boldogasszony hava bő pénzével" 1133 , ill. „Érvágás, vigasság, legyenek most szép lakodalmak". Miután a szökőév módosítja a vasárnapi betűknek február 29. napját figyelmen kívül hagyó rendjét, február végén erről részletes magyarázat olvasható. 2. „Nyolc esztendőre való értelem az új kalendárium szerint az aranyszámról, a napnak ciklusáról, vasárnapot jegyző betűről, római számról, farsangnak hoszszáról és a több nevezetes ünnepnek napjairól" címmel a változó ünnepek 114 napja évenként az 1592—1600 közötti időkörre (D 3 b—Eja). E rész végén hétsoros, latin nyelvű vers, „Sequuntur officia XII. mensium" címmel olvasható a hónapok egy-két szavas jellemzésével. 3. „Miképpen a karácsony napjából az egész esztendőnek mivoltát megismerhetjük", vagyis időjárási prognózis (Ejb—E 2 a), amelyet a „Miképpen a karácsonynap után való tizenkét napból esztendőről-esztendőre az időnek mivoltát megismerhetjük" című rész egészít ki (E 2 b). 4. „A tizenkét hónapról az azokban egynéhány napokról, amelyekből megismerték a régiek a következendő időnek mivoltát. És az ég járásának és csillagoknak különb-különb természetének folyásából való praktika, melyből gyermekeknek születéseknek természetek megismertetnek." Az időjárásra, valamint az újszülöttek természetére vonatkozó jövendölések hónaponként csoportosítva találhatók (E 2 b-F 3 b). 5. „A négy komplexiónak tulajdonságai" a szangvinikus, kolerikus, flegmatikus és melankolikus jellemtípusok ismertetése (F 3 b—F 4 a). 6. „A Holdról való prognosztikon" című, „Ha tudni akarsz hasznos tudományt" kezdetű vers a Hold „viselkedéséből" nyújt időjárási jövendölést, akárcsak „Az égről" című, „Estvéli piros ég, tiszta időt" kezdetű rövid vers (F 4 b). 7. „Prognostica tempestatum, azaz paraszt embereknek regulái az idő változásáról" szintén időjárási jövendöléseket tartalmaz különböző jellegű (állatok viselkedése, meteorológiai jelenségek stb.) gyakorlati tapasztalatok alapján (Gja—H 2 a). 8. „Villámlásról, mennyütőkőről, üstökös csillagról, szivárványról és a Napnak fogyatkozásáról" e természeti jelenségeknek a kor felfogásán alapuló magyarázata, továbbá az ezekhez kapcsolódó időjárási jövendölések (H 2 b—lib). 9. „Az erek vágásáról való közönséges tanítás", amely az „Akarsz-e élni érvágással" kezdetű verssel kezdődik (I 2 a). 10. „Regimen minden hónapra, azaz micsoda rendtartással éljen az ember, és az embereknek születéséről való jövendölés az égbeli tizenkét jegyek szerint" címmel havonta előbb általános (kezdeményezésről szóló, egészségügyi stb.) tanácsok, majd az illető állatövi jegyben születettek természetére és sorsára vonatkozó jövendölések külön-külön a férfiaknak, ill. a nőknek. Minden hónap elején kétsoros rigmus, amelynek januári kezdősora: „Jó bor, borsos étek legyen e hónapban ebéd" (I 3 a—L 2 a). 113a Szövegkiadása: Irodalomtörténeti Közlemény, 1900. 406 — 407.1. König György. — Kovács Imre: Régi magyar kalendáriumaink 1711-ig. Debrecen 1938. 34—35. 1. 114. Hetvened vasárnap, hamvazó szerda, húsvét, áldozócsütörtök, pünkösd, űrnapja és advent első vasárnapja. 286
