AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Soltész Zoltánné: Ismeretlen és eddig meghatározatlan szebeni nyomtatványok

2. Ugyancsak a helsinki Egyetemi Könyvtár aprónyomtatványainak átnézése során került elénk az az impresszum nélkül közreadott egyleveles, amelyet Johann Ludwig RABUTIN DE BXJSSY császári tábornagy adatott közre a parancsnoksága alatt szolgáló német, magyar és rác tisztek, valamint közkatonák számára.

16 E menlevél tulajdonosának fent nevezett katonák tartoztak szabad közlekedést biztosítani. A Helsinkiben őrzött példány nincs kiállítva, tehát nem került felhasználásra. A francia származású császári hadvezér, RABUTIN tábornagy (1642—1717) 1696-tól 1708-ig volt az Erdélyben állomásozó császári sereg főparancsnoka. E megbízatása során több patens mandátumot, rendeletet bocsátott ki. Fő állomáshelye az erdélyi szászság egyik szellemi és gazdasági központja, Szeben volt. Több rendelete mégis nem a helyi nyomdában, hanem TÓTFALUSI KIS Miklós sajtóján jelent meg. Itt készült 1696-ban BÁNFFY György erdélyi kormányzó és RABUTIN császári generális 1696. augusztus 16-án Tordán kibocsátott patens mandátuma,

17 továbbá RABUTIN 1701. március 10-én Gyulafehérvárott kiadott rendelete a katonaság részére végzett fuvaroknál észlelhető visszaélések ügyében.

18 A gubernium 1702. március 21-én, Gyulafehérvárott kiállított irata szerint TÓTFALUSI RABUTIN más rendeleteit is kiadhatta. E leiratában ugyanis a gubernium PETKI NAGY Pál tartományi főbiztost utasítja, hogy fizesse meg TÓTFALUSI KIS Miklósnak az előző évben forgalomba került RABUTiN-féle deák és magyar ediktumok nyomtatási költségeit.

19 A Helsinkiben fennmaradt nyomtatvány nem a TÓTFALUSi-nyomdában készült, tehát fenti rendeletekkel nem azonos. E nyomtatványt sem SZABÓ Károly Régi Magyar Könyvtár című bibliográfiája, sem az azt kiegészítő művek, közlemények nem említik. Magán a nyomtatványon egyetlen adat sem tájékoztat kinyomtatásának körülményeiről, így nyomdászának megállapításához csupán a betűtípus-vizsgálat nyújtott lehetőséget. Ennek eredménye azonban egyértelmű: valamennyi típusa a szebeni nyomdából való. A hibás festékezés miatt nem tökéletesen látható szövegkezdő iniciálét, valamint az első sor kisebb, díszesebb kezdőbetűit 1684-ben JÜNGLING István szebeni nyomdász használta a Der Sachsen in Siebenbürgen Statuta-bsuii.

20 A gót típusok egy 1699. évi — BARTH János által kiadott — szebeni nyomtatványban ismerhetők fel,

21 s a RABUTiN-név szedéséhez alkalmazott verzálisok is megvoltak a szebeni nyomda felszerelésében.

22 Nem ilyen problémamentes a rendelet megjelenési idejének tisztázása, mert kibocsátásának dátuma sincs megadva. A TÓTFALUSI által kinyomtatott RABUTiN-patensek, ediktumok 1696-1701 között kerültek forgalomba. Valószínű, hogy ez a menlevél sem a tábornagy erdélyi működésének utolsó éveiből való, s így azt még 16. Jelzete nincs. Lelőhely: Helsinki, Egyetemi Könyvtár, Varia minora gyűjtemény, 11. doboz. 17. HAIMAN i. m. 304. 1. 30. sz. 18. JAKÓ Zsigmond: Erdélyi féniks. MisztótfalusiKis Miklós öröksége. Bukarest, 1974. 358. ós 480. 1. 35. sz. 19. Uo. 364. 1. 38. sz. 20. SZABÓ II. 1555 148. 1. 21. ZABANIUS, Izsák: Majestätischer Ehrenthron des . . . Königes, Leopoldi des Grossen. Herrmann-Stadt, 1699. SZABÓ II. 1979. 22. Oratio ad mortuales exequias . . . Romanorum imperatoris Leopoldii. Cibinii, 1705. SZABÓ II. 2238 címlap verzó. 428