AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Soltész Zoltánné: Ismeretlen és eddig meghatározatlan szebeni nyomtatványok

• az 1706-ig működő BAETH János szebeni nyomdász adhatta közre, az 1696-1706 közötti években. 3—4. A helsinki unikumok betűtípusvizsgálatához felhasználható nyomtatványok keresése közben figyeltünk fel Könyvtárunk RMK-gyűjteményének két — azonos tipográfiai kiállítású — egyleveles nyomtatványára. Mindkét folio alakú kiadvány I. LIPÓT császár Ordinatio ecclesiastica néven ismert rendeletét adja közre latin, illetve román nyelven.

23 Az erdélyi román lakosság szabad vallásgyakorlatát biztosító rendelet latin kiadásáról 1908-ban KÖBLÖS Zoltán publikált betűhív szövegközlést az Erdélyi Múzeum 1908. évi számában.

24 Két példányt említett, az egykori Erdélyi Nemzeti Múzeumét — BENKŐ József gyűjteménye közelebbi megjelöléssel — és a kolozsvári református kollégium példányát. KÖBLÖS Zoltán hely, és nyomda megjelölése nélkül ismertette e nyomtatványt. TODORESZKÜ Gyula Régi magyar könyvtárának AKANTISZ Viktor által összeállított katalógusa viszont 1701. évi kérdéses kolozsvári nyomtatványként említi I. LIPÓT fenti rendeletének mind a latin, mind a román kiadását.

25 I. LIPÓT 1701. december 12-én Bécsben kiadott rendeletének kinyomtatása azonban nem Kolozsvárott, hanem Szebenben történt. Ennek legszembetűnőbb bizonyítéka a császár nevének szövegkezdő L iniciáléja, amely mindkét kiadásban azonos. Ezt a finom rajzú, ívelődő indák között puttót ábrázoló iniciálét már 1686ban JÜNGLING István szebeni nyomdász használta.

26 A két nyomtatvány másik iniciáléja nem azonos. A latin kiadás S kezdőbetűje nem olyan jellegzetes, mint az említett L iniciálé s könyvtárunk meglehetősen kevés korabeli szebeni nyomtatványában nem is fordul elő. A készlet egyéb betűit azonban használta a szebeni nyomda.

27 Fontosabb talán, hogy a kolozsvári TÓTFALUSi-nyomda hasonló két S iniciáléja nem azonos a LiPÓT-féle rendelet latin kiadásának szövegkezdő S betűjével.

28 Hasonló a helyzet a román kiadás P szövegkezdőjével. Kolozsvárott ilyen típusú iniciálé sem volt, szebeni kiadványokban azonban több azonos stílusú — tehát ugyanabból a készletből származó — díszes kezdőbetűt használtak.

29 A két kiadás betűtípusaival kapcsolatban legelőször is azt állapíthatjuk meg, hogy az azonos szövegrészleteket mind a latin, mind a román kiadásban ugyanazon típusokkal szedték. Az első két bekezdés kiemelőtípusait BARTH János szebeni nyomdász egyik 1704. évi nyomtatványának címlapszövegében alkalmazta.

30 A LiPÓT-féle rendelet szövegtípusa is ennek az 1704. évi szebeni nyomtatványnak a szövegtípusával egyezik meg. A rendelet verzóján, az aláírások szedéséhez használt kurzív a már említett 1704. évi kiadvány címlapján, az utolsó előtti három 23. Jelzetük: Országos Széchényi Könyvtár, RMK. II. 2098a és RMK. II. 2098b. 24. KÖBLÖS Zoltán: Adalékok a Régi magyar könyvtárhoz. Ötödik közlemény. = Erdélyi Múzeum, 1908. 187. 1. 95. sz. 25. AKANTISZ Viktor: Dr. Todoreszku Gyula és neje Horváth Aranka Régi magyar könyvtára. Bp. 1922. 50. 1. 26. SZABÓ II. 1598 A

2 verzó. 27. POIRET, Petrus: De vera methodo inveniendi . . . tractatus. Ed. Andreas TEUTSCH. Cibinii, 1708. SZABÓ II. 2352. Az ,,A" füzet 7. levelén ugyanilyen stílusú C iniciálé van. 28. HAIMAN i. m. 78-79. 1. 29. SZABÓ II. 1598 aai rektó, azonos stílusú R iniciálé. 30 . Monimentum honoris in theatro doloris a gentilitiis crucis . . . ad moestos cineres .. . Stephani Apor . . . ereetum a patribus Societatis Jesu Gibiniensibus. Cibirúi [1704]. Országos Széchényi Könyvtár, RMK. II. 2222a. 429