AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Horváth Viktor: Könyvek és könyvtárak államosítása Magyarországon 1949—1960

többsége a háborús események következtében elpusztult könyvtárakról számol be. Gödöllőn a volt Grassalkovich-kastélyt a nyilasok és a németek rabolták ki, Pétervásárán (Heves m.) a Kegle vich-, Albertirsán (Pest m.) a Szapáry-, Bajnán (Komárom m.) a Metternich Klementine-, Sopronhorpácson (Győr-Sopron m.) a Széchenyi, Báron (Baranya m.) a Mattyasovszky—Zsolnay-kastély feltételezett könyvtára pusztult el.

30 De ugyanezt a képet tükrözi egy más forrásból eredő híradás is, amely a Békés megyei nagybirtokosi kastélyok levéltári — egyben könyvtári — anyagának pusztulásáról számol be.

31 Ha időben meg is késett az OKK-nak ez az akciója, eredménytelennek mégsem tekinthetjük. Több, szám szerint 45 olyan helységet sorol fel az irattár egy jegyzéke,

32 ahol padlásokon, tanácsi raktárakban és egyéb helyeken összehordott könyveket találtak. Ezeket „az OKK részben saját raktáraiban helyezte biztonságba vagy a vidéki egyetemi könyvtárak és múzeumok segítségével gyűjtötte be.

33 Teljes, állományában csonkitatlanul maradt magánkönyvtárról, mindössze háromról tudunk. Az egyik — köztudomásúan Magyarország legértékesebb volt főúri könyvtára — a keszthelyi FESTETics-gyűjtemény, melyet műemlékként, védettnek nyilvánítottan, az Elhagyott Javak Kormánybiztossága adott át az Országos Széchényi Könyvtárnak 1948-ban.

34 A másik kettő: RADVANSZKY Kálmán 25 ezer kötetes sajókazai könyvtára és VÉGH Gyula 5000 kötetes bibliofilgyűjteménye. Az előbbit az Elhagyott Javak Kormánybiztosságának hozzájárulásával az Egyetemes Evangélikus Egyház Könyvtára szállíttatta fel és vette kezelésébe még 1949-ben, a másikat a bozsoki Sibrik-kastélyban az OKK zároltatta és 1951. augusztus 8-án szállíttatta át az OSZK keszthelyi műemlékkönyvtárába.

35 A nemzeti tulajdonba vett könyvanyag ugyanezen csoportjának részét, de a begyűjtésnek egy külön fejezetét képezik az ún. kallódó könyvek. Ezek a könyvek egy-egy széthullott könyvtár darabjai voltak és rendszerint csak közvetve (általában a papírhulladék begyűjtése útján előbb a MÉH vállalat

36 telepeire, majd onnan) kerültek a fölöspéldány-raktárakba. Az irattári feljegyzések szerint 37 az OKK 1950 júniusában értesült először arról, hogy előzetesen meg nem vizsgált könyvanyag kerül papírgyári bezúzásra a MEH telephelyeiről. Ezt az OKK nemcsak felettes hatóságának jelentette, de az Elnöki Tanács 1950. évi 24. sz. törvényerejű rendeletére való hivatkozással a papírgyárakat is értesítette, kérve az ilyen szállítmányok bezúzásának leállítását, önként értetődően minden eredmény nélkül. 30. OSZK-KEO/8. 31. LÓSKA Lajos: Levéltár Békés megyében. — Népszabadság. 23 évf. 1975. 48. (febr. 28.) sz. 7. 1. 32. Keltezés nélküli feljegyzés, feltehetően az „elhagyott javak"-ként kezelt kallódó könyvek begyűjtését megelőző számbavétel idejéből. — OSZK-KEO/8. 33. NK Krónika (Főúri könyvtáraink) 6. 1. 34. WALDAPFEL Eszter, V.: i. m. 12. 1. L. még: Műemlékkönyvtárak az Országos Széchényi Könyvtár gondozásában. = Az Országos Széchényi Könyvtár. [Tájékoztató.] Bf. 1972. 37-38. 1. 35. A Radvánszky Könyvtárra vonatkozóan egy 1950. dec. 23-i feljegyzés, a bozsoki VÉGH Gyula könyvtárát illetően BORSA Gedeon 1951. júl. 30-i jelentése. — OSZKKEO/5. 36. MÉH = Melléktermék és Hulladékgyűjtő Vállalat. Jogelődje a Papírhulladék Forgalmi Vállalat. 37. OKK 8652-005/1952. márc. 20-i jelentés. - OSZK-KEO/44. 240