AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Horváth Viktor: Könyvek és könyvtárak államosítása Magyarországon 1949—1960

Eredményt ígérő intézkedésre azonban csak a VKM 1600-as rendelete után került sor. Ezt követően indult meg Budapesten, majd a vidéken is a papírbegyűjtő telepek ellenőrzése, a kallódó könyvek hivatalos kiemelése, általában az ezekkel kapcsolatos kérdések véget nem érő tárgyalásainak láncolata. A valóságban a hulladékpapír-telepek ellenőrzése inkább volt esetenkénti „könyvmentés", mintsem biztosítéka a kallódó könyvek megsemmisítése megakadályozásának. A hiba sokágúnak és elháríthatatlannak bizonyult. A „Habent sua fata libelli" nek olyan estei voltak napirenden, amelyeknek mozgatóereje az esetek többségében a felelőtlenség, a hozzá nem értés vagy a nemtörődömség volt. Példaként csak egy esetet említsünk. Tápiószentmártonban MAGYAKY-KOSSA Sámuelnek, a közismert könyvgyűjtő földbirtokosnak mintegy 20 ezer kötetes könyvtára a háborús eseményeknek lett az áldozata, de a könyvtár mintegy negyedét az OKK 1951-ben megtalálta és zároltatta, mert hely és fuvar hiányában nem volt lehetőség az elszállításra. A zárolt könyvanyagot a községi tanács az ingatlanok államosítása alkalmával az ugyancsak zárolt SzENTKIRÁLYi-könyvtárral együtt egy gabonaraktárba szállíttatta át. Erről azonban az OKK-t nem értesítették. Innen később „ügybuzgóságból" és hozzá nem értésből papírhulladékként „begyűjtötték". Az NK egy késői értesítés alapján már csak a városligeti centenáris csarnokban találta meg egyes darabjait.

38 Adatok hiányában még vázlatos áttekintést sem adhatunk a veszélyeztetett könyvtárak harmadik csoportjáról, a feloszlatott egyesületek és intézmények könyvtárairól. Az NK Krónika is csak említi az onnan származó könyvanyagot, az irattár pedig ezekkel kapcsolatosan csak utalásokat és nem tényeket tartalmaz.

39 Hogy az 1944 után megszűnt könyvtáraknak milyen jellegű anyaguk volt és arról, hogy e könyvtárak anyaga hová került, áttekintésünk nincsen. Az NK Krónikája szerint az OKK fölöspéldány-raktáraiba is sok került ezekből a könyvtárakból. De arról, hogy e könyvtárakat honnan gyűjtötték be, feljegyzés nem maradt az irattárban. Feltehetően más könyvtárakhoz is került és elgondolható, hogy az 1952. évi könyvtári statisztikai adatokban szereplő 14 nagyobb könyvtár 1 333 462 egységet kitevő feldolgozatlan könyvanyaga

40 bizonyos hányadában ilyen könytárakból származó anyagot is tartalmazhatott. Ezt látszik megerősíteni az a kimutatás is, amelyet az általános gyűjtőkörű tudományos és szakkönyvtárak feldolgozatlan anyagáról — azok írásbeli megkeresése és válaszaik alapján — 1961-ben az OSZK Könyvelosztó állított össze.

41 E kimutatás szerint 28 megkérdezett könyvtár közül 9 könyvtár adott olyan vá38. Az ügy részletes leírását és vizsgálati anyagát 1. MAGYARI—KOSSÁ cím alatt. - OSZK-KEO/21. 39. Pl. OKK 02706. ZALAI Zoltán 1950. ápr. 29-i felterjesztése DARVAS József vkmhez. ,,. . . általában tapasztaltuk, hogy a feloszlatott egyesületi könyvtárak anyaga . . . stb." 40. Az NK Krónika abban a vonatkozásban említi, hogy a NK-nak számolnia kell azzal, hogy ,,. . . ennek a feldolgozatlan anyagnak egy részét ezek a könyvtárak nekünk fogják felajánlani." — 21. 1. 41. Kimutatás az általános tudományos és tudományos szakkönyvtárakban ömlesztetten (katalogizálatlanul) elfekvő könyvtári anyagról. (1961. évi felmérés alapján.) 1. sz. melléklet a „Javaslat a Könyvelosztó keretében kialakítandó fölöspéldányközpont létesítésére" c. előterjesztéshez. 16 OSZK Évkönyve 241