AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Miklóssy János: „Nem kapzsiság, nem erőm túlbecsülése" (Vajda János politikai néplapjáról, a Csatárról)

Az első időkben a Csatárban VAJDÁn kívül rendszeresen csak a Vegyes hírek A jelű munkatársa dolgozik. A Vegyes hírek rovat külföldi eseményekről tudósít hosszabb-rövidebb kommentárok kíséretében. A A jelű munkatárs személyét mindvégig sűrű homály fedi. Először a lap 2-ik számában (1861. ápr. 7.) tűnik fel, utoljára 1861. dec. 12-én (73. sz.) Sem VAJDA, sem a kortárs lapok nem említik meg őt egyetlen egyszer sem. GTTLYÁS Pál

17 szerint a számba jöhetők közül KECSKEMÉTHY Aurél használja a A jelet, az ötvenes években. Ám KECSKEMÉTHY ebben az időszakban sajtóéletünkben lényegesen jelentősebb szerepet játszik, róla tehát - nehezen feltételezhető, hogy VAJDA lapjánál rovatvezetést vállalna. Nem jöhet szóba FALK sem. Őt ugyan kétszer is megkörnyékezte VAJDA a Csatár megindulása előtt.

18 A Deák-párti Pesti Naplóban és a Magyarországban szimultán vezórcikkező FALK azonban mindkét alkalommal elhárította kérését. Talán a jeles publicista ismételten kitérő válasza adhatott okot az önbírálat FALKkal foglalkozó sorai megírására: ,,Támadnak új lapok, anélkül, hogy külön irányt jelölnének ki, vagy valami korszerű eszmét írnának homlokukra; tehát anélkül, hogy tudnák mit akarnak; hanem a külömbség [!] az, hogy egyiknek két ujjnyival nagyobb a papirosa, eggyel több a hasábja, két-három forinttal drágább vagy olcsóbb, s Emich vagy Heckenast helyett Wodianer a kiadója. Első gondja megszerezni Falkot, hogy neki is írjon, azaz, hogy mondjon neki is minél szebb jövendőt — jó parthiet a nemzetnek, mintha eladó volna; különben nem praenumerál a hiszékeny közönség".

19 BALÁZS Sándornak (1830—1887), Az Ország Tükre későbbi szerkesztőjének 1861. aug. 8-ától (37. sz.) kezdve jelennek meg cikkei rendszeresen a Csatárban. BALÁZS valószínűleg a szerkesztő kérésére csatlakozott a laphoz. Költőnk a Nővűágbaxi többször szólt működéséről, s csaknem mindig a megbecsülés hangján. (Vö. Nővilág 1858. nov. 21., 47. sz. Hírvásár. Budapest.) Nem VAJDA az egyetlen ebben a korban, aki az azóta már névtelenségbe tűnt BALÁZS Sándort sokra tartja. LTJDASI Mór lapja, a Magyar Világ 1866-ban a Kisfaludy Társaság soraiba kandidálja.

20 BALÁZS vezércikkeket, cikkeket ír, és 1861. aug. 15-től (39. sz.) ő veszi át a Külföld rovat vezetését. Munkáit többnyire nevével (1861. aug. 25., 42. sz.) vagy nevének kezdőbetűjével (B.) jegyzi. Utolsó írása (Külföld) 1861. okt. 3-án (53. sz.) jelenik meg, mint beléptéről, kiválásának okáról sem tudósít, sem a Csatár, sem az egykorú lapok. Nevének kezdőbetűivel jegyzi írásait DIENES Lajos (1816—1874), a korábban népszerű gyermekvers-költő és publicista is. Ő 1861. dec. 26-án (77. sz.) tűnik fel először a Csatárban. Az év végi előfizetési felhívás már arról ad hírt, hogy „főmunkatársul Dienes Lajos urat nyertük meg" (1861. dec. 29., 78. sz.). 1862. jan. 4-től DIENES „ideiglenes felelős szerkesztődként, jan. 29-től (9. sz.) „felelős szerkesztődként szerepel a lapon. Több betűjeggyel ellátott közlemény is napvilágot lát a Csatárban, birtokosaikat azonban nem sikerült megfejtenünk. Legtöbb figyelmet közülük mindenesetre (Sz. J.) írása érdemel, akinek érvelése arra mutat, hogy közeli kapcsolat17. GULYÁS Pál: Magyar írói álnév-lexikon. Bp. 1956. 577. 1. 18. i. levél. 19. VKrK 6. k. 65. 1. 20. 1866. febr. 4., 27. sz. Újdonságok. 474