AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)
III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Miklóssy János: „Nem kapzsiság, nem erőm túlbecsülése" (Vajda János politikai néplapjáról, a Csatárról)
ban állhatott a BÖSZÖRMÉNYI László—SZILÁGYI Virgil-féle határozati párti csoporttal, a későbbi szélsőballal, illetve az 1847 vagy 1848? e. röpirat (1861) szerzőivel. * A Csatár működése idején romlik meg végérvénnyel a kapcsolat VAJDA és az ARANY—GYULAI csoport írói többsége között. 21 Nem feladatunk szólni az említett irodalmi csatározásról. Ismeretes, hogy létrejöttében személyi okok mellett elvi, politikai és esztétikai ellentétek is szerepet játszottak, a Szépirodalmi Figyelővel kapcsolatban csakúgy, mint a Pesti Naplóval szemben. Ám a Kispuskatűz szisszeneteit olvasva az az érzésünk: VAJDA kissé hebehurgyán, ügyetlen kézzel kezdett ehhez a háborúhoz. A Szépirodalmi Figyelővel folytatott, közismert, egyoldalú ellenkezése helyett álljon itt bizonyságul a Pesti Naplóval való csipkelődése: ,,A P. Napló szerkesztősége a ,Csatár' című lapot ünnepélyesen megégeti, hamvait a légbe szórja, és mint hajdan Róma consulai Cartágóra, a feszületnél mondott eskü mellett átkot mond arra, ki valaha közülök valahol megemlíti.'" 2 ' 1 ,,A ,Csatár' előfizetői — olvashatjuk ismét a KispusJeatűzben — megdöbbentőleg gyorsan szaporodnak. Növekvő páni rettegés a journalisticai ,nagykophták' (talán nagykofák között? — Szedő). Titkos ülésben I. Napoleon ,continental blokádé'-jának rendszere fogadtatik el a ,Csatár'-ral szemben, mely ez alkalommal a szigorú hallgatás törvényén alapszik." 23 Két szám jelent meg mindössze eddig. Csoda-e hát, ha a lapok többsége vár még a bírálattal? De VAJDA „dicsőségvágyó" lelke már nem bírja a hallgatást. Provokációval próbálja a hallgatókat szólásra bírni. Nincs igaza pedig, a későbbiek bizonyítják, hogy a lapok tárgyilagosan és elismeréssel szólnak a Csatárról, kezdetben a Pesti Napló is. 24 * A Csatárral foglalkozó kortársi sajtóvisszhangot nyomon követve, megállapíthatjuk, hogy az indulást követő hetekben a legtöbb magyar lap hírt ad VAJDA orgánumáról, mégpedig többnyire elismerő szavak kíséretében^ azután több, vele kapcsolatos méltatás nem lát már róla napvilágot. Átveszik egy-egy közleményét, hivatkoznak megállapításaira, javaslataira („Tisztelt elvrokonunk — írja a Magyar Sajtó —, a Vajda János szerkesztése alatt álló derék ,Csatár' a nemzeti színház igazgatóságának az országgyűlés által kilátásban levő betöltéséről szólván" CSEÍÍGERY Antalt javasolja erre a posztra), 25 de különösképpen nem foglalkoznak vele. 21. KOMLÓS Aladár: Vajda János. Bp. 1954. 120—139. 1. 22. ös 1861. ápr. 7., 2. sz. Kispuskatűz. 23. ös 1861. ápr. 11., 3. sz. 24. „Néplapjaink száma ismét eggyel szaporodott. Készakarva nem szólottunk eddig a Vajda János által szerkesztett ,Csatár' című néplapról, de most midőn a nevezett lap 4 számát láttuk, meggyőződhetünk, hogy a,Csatár' valódi magyar bátorsággal ront neki mindennek, mi az 1848-ki jelszóval ,szabadság, egyenlőség, testvériség' ellenkezik. A nép, melynek e lapot olcsósága s az ő fogalmaihoz mórt egyszerű, tartalmas cikkei miatt is ajánlhatjuk, sietni fog a ,Csatár' zászlói alá szegődni (1861. ápr. 17., 88. sz. Különféle). 25 1861. júl 12., 159. sz. Vegyes közlemények és újdonságok. 475
