AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Miklóssy János: „Nem kapzsiság, nem erőm túlbecsülése" (Vajda János politikai néplapjáról, a Csatárról)

r Nem kapzsiság, nem erőm túlbecsülése..." (Vajda János politikai néplapjáról, a Csatárról) MIKLÓSSY JÁNOS Az Októberi Diploma kibocsátását követő relatív szervezkedési és sajtószabadság a politizáló kedvnek válik növelőjévé. Korábban, Bach letűnt évtizedében, a politikusok, közéleti emberek is az irodalom terén próbáltak szerencsét, megtámadott nemzeti létünk utolsó mentsvárát, a cselekvés egyetlen szabadon hagyott útját vélvén benne. Most (I860—61-ben) az elmondottak fonákját szemlélhetjük. Mind több író-költő kapcsolódik be megélénkülő belpolitikai életünkbe. KAZINCZY Gábort, MADÁCH Imrét és JÓKAit országgyűlési követté választják, utóbbi a TISZA Kálmán köré csoportosultak nézeteit képviselő Magyar Sajtó irányítását is kezébe veszi. KEMÉNY Zsigmond energiái tetemes részét a Deákpárti Pesti Napló szerkesztésére fordítja, SÁROSI Gyula a TELEKI László nyomdokán induló Trombita ,,lapvezére" lesz, VAJDA János Csatár címen indít hetenként kétszer megjelenő „politikai és ismeretterjesztő néplapot", és még hosszabban sorolhatnánk a politikai lapok főmunkatársává, segédszerkesztőjévé vált literátorok neveit. Magukon viselik a változó idők jegyét politikai orgánumaink is. Szinte teljesen eltűnik hasábjaikról a Bach-korszak idején gazdagon virágzó, színvonalas termést hozó szépirodalmi, szaktudományi tematika, elveszítik irodalmi, kritikai életünkre gyakorolt hatásukat; a politika lesz úrrá mindenek felett. Az említett témakörök — s ebben feltétlenül az előbbinél egészségesebb sajtó viszonyok kibontakozását kell látnunk — a művelésükre létrehívott folyóiratok lapjaira húzódnak vissza. Ilyen körülmények között jelenik meg 1861. ápr. 4-én először a Csatár. A keletkezéséről szóló sajtóhíradások, indulását hónapokkal megelőzik. Elsőként ARANY lapja, a Szépirodahni Figyelő ír VAJDA szándékáról — sajátos módon: „Vajda János, mint értesültünk, engedélyt nyert ,Csatár' című politikai és szépirodalmi lapra, mely főleg a női közönség igényeit tartaná szem előtt. A gondolatot a mostani politicával saturált levegőben practicusnak tartjuk, sikere a kiviteltől függ."

1 „Politikai és divatlap — morfondírozik a Pesti Hírnök „újdondásza" — (ezt a két tárgyat még eddig egy szerkesztő sem igen kötötte össze) (...) A nők különben is politikusok nem csoda tehát, ha számukra politikai lap is készül".

2 1. 1860. 7. sz. 2. 1861. márc. 9., 57. sz. Vegyes hírek. 30* 467