AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)
III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: A magyar csízió kialakulásának története
PHILEMON fiziognonmssal lezajlott esetéről lehet olvasni. További ilyen megnyugtató szövegegyezés, vagy különösen a ,,Conclusio"-ban említett „szóról szóra" fordítás azonban a két könyv között a már említett nagyfokú tartalmi egyezés ellenére sem mutatható ki. A kolozsvári kiadványban az előszót az öröknaptár, vagy amint azt a címlap verzóján álló tarlomjegyzék írja, „Az magyar cisio" követi. Ennek szerkezete és beosztása jól felismerhető rokonságot mutat az Astronomia Teutsch elnevezésű kiadványnak ugyancsak bevezető részével. 125 Mindkét öröknaptárban hónaponként megtalálható a nappalok és éjszakák hossza órákban megadva. A hónapok napja, a hét napja és a szentek nevén kívül a németben 2—4 soros vers áll havonként jótanáccsal az érvágáshoz, míg magyarban, amint erről fentebb már szó esett, két különböző, egyenként két-két soros hónapvers fut párhuzamosan. Míg a német nyelvű kiadványban a „Cisio Janus für die Leyen" később és összefüggő szövegben olvasható, addig a magyarban ez szótagokra bontva az év napjai mellett áll. A fentieken túlmenően a kolozsvári csízió és a mindig frankfurti megjelenésű Astronomia Teutsch 126 között szorosabb szövegösszefüggés is megfigyelhető. így a hold fázisainak magyarázata (Kolozsvár M 3 a, ill. Frankfurt 3b) és „A négy elementomról való tanúság" (M 2 b, ill. 56a) pontos fordítás. Szabadabb átdolgozásnak tűnik, de azért jól érzékelhető kapcsolat tapasztalható a kézben tartott pálca, vagy szalmaszál segítségével készíthető napórához adott tanácsoknál a „Délelőtt való órák" (M 4 b—N^, ill. 38b—39a), a „Délután való órák" (N x a—b, ill. 39a—b), a „Praxis, miképpen megismerjed az órát a kezedben" (N-pb, ill. 39b—40a), a „Figura mi módon álljon az ember, mely az órát nézi" (N 2 a, ül. 41a), továbbá a „Praktika a hét planéta szerint" (L 3 a—M 2 a, ill. 60b—68a) és a „Miképpen a karácsony napjából az egész esztendőnek mivoltát megismerhetjük" (Epb—E 2 a, ül. 98b—99a) részek között. A források megítélésénél azonban óvatosságra kell, hogy intsen az a körül125. Az Astronomia Teutsch 1564. évi kiadásának (Frankfurt a.M., Christian EGENOLFFS ERBEN — ZINNER 2331) az OSZK-ban őrzött példánya [Ant. 3534 (1)] elöl erősen hiányos. Az összevetés e lapokat illetően az 1578. évi (Frankfurt a.M., Christian EGENOLLFS ERBEN — ZINNER 2806) alapján történt a müncheni Bayerische Staatsbibliothek 4° Astr. P. 23. jelzetű példányáról. 126. E mű kialakulása meglehetősen összetett. 1537-ben (Frankfurt a.M., Christian EGENOLFF) látott napvilágot az a Deutscher Kalender, amelynek címe Kalender mit allen astronomischen Haltungen (ZINNER 1668). 1545-ben jelent meg (Frankfurt a.M., Cyriacus JACOB) az Astronomia. Teutsch Astronomei. Von Art, Eygenschafften und Wirckung der XII. Zeychen des Himels. . . elnevezésű munka, amely egy bizonyos Hans Orth von BACHARACH nevéhez fűzött középkori kéziratra vezethető vissza. Ez a mű, jóllehet címében azonos a vizsgálat tárgyává tett munkával, ós bár tartalma is sok hasonlóságot mutat, attól mégis eltérő kiadványnak tekintendő (ZINNER 1869). 1547-ben készült el (Frankfurt a.M., Christian EGENOLFF) a Calender, mit Underrichtung astronomischen Wirkungen. . . c. mű (Zinner 1915), amely közvetlen elődjének tekinthető az Astronomia Teutsch végleges szövegű változatának, amely Des Himmels Lauffes Wirckung und natürliche Influentz der Planeten címmel 155l-ben hagyta el először a sajtót (Frankfurt a.M., Christian EGENOLFF — ZINNER 2008). Ez a most már szinte szabványosított formában, mindig pontosan [8] +108 levél terjedelemben és negyedrét alakban, kizárólag a frankfurti EGENOLFF cég gondozásában, több mint félszáz éven át még számos alkalommal került kiadásra: ZINNER 2131, 2331, 2540, 2806, 3063, 3484, 3876, 4341. 292
