AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: A magyar csízió kialakulásának története

meny, hogy a fentebb felsorolt fejezetek egy része nem csak az Astronomia Teutsch-b&n található meg, hanem azok a 16. századi német nyelvű asztrológiai irodalomban és a népkönyvek sorában több munkában is szerepelnek. így példának okáért az említett egyszerű napóra ismertetése Jakob KÖBBEL Eyn künstliche Sonn Uhr inn eynes yeden Menschen lincken Handt, gleych wie in eynem Compass, zu erlernen... című és 1532-ben kiadott művéből származik.

127 Onnan került azután bele 1551-től ebbe az Astronomia Teutsch-ba, ill. annak elődjébe, az 1547-ben kiadott Calender mit Underrichtung-ha,. De fellelhető 1555-től a Bauern Practica és 1566-tól a Lucidarius c. mű kiadásaiban is.

128 "**" Hasonló a helyzet a kolozsvári csíziónak a fentebb említett és a karácsonyi időjárásból az egész következő esztendőre vonatkozó meteorológiai előjelzést ígérő szövegrészével (E

x

b—E

2

a), amely az Astronomia Teutsch-ban (98b) a ,,Wetterbüchlin, oder Bauern Practica und Regeln" címet viseli. Ez a szöveg ugyanis már jóval korábbról ismeretes, és más kiadványba is belekerült. Nem lehet itt feladat, hogy a német népkönyvek e területe, amelynek összefonódását és nehezen áttekinthető voltát ismételten hangsúlyozni kell, részletes elemzés tárgyát képezze, helyette inkább csak utalni lehet a kolozsvári csízió említett szövegrészeinek számításba vehető ősforrásaira. Időrendben a legrégibb az Elucidarius vagy Lucidarius, amelynek eredeti szerzője HONORITTS AUGTTSTODUNENSIS, míg német fordítója és átdolgozója Nikolaus PFALDORF volt. Ez 1470-től évszázadokon át számos kiadásban látott napvilágot.

129 1508-ban egyszerre két német nyelvű meteorológiai népkönyv jelent meg: Leonhard REINMANN (REYMANN) Das Wetterbüchlein és Heinrich von URI (Heyne von URE) Bauern-Practica oder Wetterbüchlein.

130 A kolozsvári csíziónak a karácsonyi időjárásból történő prognózisa, továbbá az azt követő és a 12 hónapra, ül. az akkor született gyermekek természetére vonatkozó jövendölések első fele (3. és 4. rész^Ejb—F

3

b) ebben az utóbbi műben megtalálható mind verses,

131 mind prózai

132 formában. De a kolozsvári csízió ,,Terrarum cultus, a földnek építéséről" szóló fejezetének, ill, a ,,Vess búzát Egidii, árpát zabot Bendicti" kezdetű versének (15. rész = M

3

b—M

4

a) forrását is fel lehet fedezni az említett verses Bauern Practica oder Wetterbüchlin c. műben.

133 A mind a magyar, mind a német nyelvű változatban sűrűn előbukkanó latin fordulatok korábbi, latin nyelvű forrásra utalnak, ami a szövegösszefüggések értékelésében további elővigyázatosságra kell, hogy késztessen. Újra emlékeztetni kell arra, hogy KOEBEL napóra-leírása is belekerült 127. Mainz, Peter JOBDAN — ZINNER 1494. 128. Vö. 120. jegyzet 48-49. 1. 129. SOHOBBACH, Karl: Studien über das deutesche Volksbuch Lucidarius. Strassburg, 1894. 130. HELLMANN, Gustav: Meteorologische Volksbücher. Berlin, 1891. 17 — 26. 1. 131. Pflantzbüchlin der Lustgärten. . . Bawren Practica oder Wetterbüchlin

. . . Frankfurt a.M. 1562. Christian EGENOLFJTS EBBEN. 60 — 65. 1. — München SB 8° Oecon. 1389. 132. Leyen Pegel und Practic. . . S. 1. a. & typ. nom. A2D—A4D — München SB 4° Phys. sp. 300 (3b. — Ugyanez a szöveg megtalálható az ,,In disem Biechlein wirt gefunden der Pauren Practick unnd Regei" kezdetű és 1514. évszámot viselő kiadásban is, amelyet — a nyomdai kivitel alapján — az idősebb Johann SCHÖNSPEBGEB készített Augsburgban — München SB 4° Oecon. 287. 133. Vö. 131. jegyzet 79b —80a lapokon. E mű nemcsak a magyar nyelvterületen, de szinte az egész világon elterjedt (HELLMANN, Gustav: Beiträge zur Geschichte der Meteorologie. II. Berlin, 1917. 203. L). 293