AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: A magyar csízió kialakulásának története

Az iskolás könyvek általában csaknem kivétel nélkül elhasználódva a pusztulás sorsára jutnak, de különösen ritkák a hazai, 16—17. századi ilyen jellegű kiadványok. Ebből a kis kötetből is csak szinte véletlenül maradt fenn egy töredék. Indokolja még ennek a kiadványnak szinte nyomtalan eltűnését, hogy e magyar nyelvű tankönyvet a katolikus iskolákban is csak nyilván igen rövid ideig használták. Nem sokkal a nyomtatást követő időkben ugyanis a jezsuiták szinte egyeduralkodó formában vették kezükbe ezeknek az intézményeknek irányítását az ún. királyi Magyarországon, így Nagyszombatban és vidékén is. Az ellenreformáció eme élharcosairól pedig köztudott, hogy az egész világra kiterjedő egységes oktatási rendszerük egyetlen elfogadott nyelve a latin volt. Talán ez a töredék dokumentum a hazai katolicizmusnak az anyanyelvi oktatás irányába tett igen korai, de kérészéitűnek bizonyult kísérletére, amely az iskolákból hamarosan kiszorult. így azután gyorsan elfeledték, s ez egyben magyarázatul szolgálhat arra is, hogy miért tűnt el különben teljesen nyomtalanul ez a szövegű, magyar nyelvű ,,Cisio Janus". A debreceni „Cisio Janus" ábra. Az 1592. évi debreceni öröknaptár (KMNY 678 címlap) Ugyancsak a Ki. század utolsó negyedében jelent meg újra nyomtatásban a SZÉKELY István-féle Kalendáriumból ismert „Cisio Janus". A kis kötetet Debrecenben készítette 1592-ben CSÁKTORNYAI János és a következő címet viseli: Cisio magyar nyelven rend szerint napoknak megszámlásáról igazán rendeltetett, adatott ez mellé ez világ teremtésétől fogván való rövid krónika.^ Itt ugyan — SzÉKELYével ellentétben — hangsúlyt kapott a „Cisio" szó (3. ábra), ennek ellenére lényegében azzal azonos műről van szó. A könyvecske túlnyomó része itt is az öröknaptár, ahol a napok mindegyike mellett megtalálható a magyar „Cisio Janus" megfelelő szótagja. Ezt követi a „Tábla, amely megmutatja azt, az új kalendárium az óval mikor egyez és mikor különbőz tőle a húsvétünnep dolgában, szolgál pedig 1592. esztendőtől fogva 1640. esztendeig." E táblázatot magyarázat előzi meg, hiszen alig egy évtizede múlt ekkor a Gergely-féle naptár bevezetésének. E csillagászatilag indokolt naptárreformmal szemben azonban a protestánsok egy ideig ellenkezést fejtettek ki, mert elindítója a pápa volt. Magyarországon ekkortól több évtizeden át párhuzamosan használták a protestánsok mind a két naptárt. A fentebb említett tábla természetesen nem szerepelt a Székely-féle öröknaptárban, hiszen 49. RMNy 678. 276