AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: A magyar csízió kialakulásának története

az ő idejében egyedüli Julián-féle kalendáriumnál az általa megadott ún. aranyszám és vasárnapi betű felhasználásával a változó ünnepeket és a vasárnapokat ki lehetett számítani. E művelet elvégzéséhez nyújtott segítséget az ún. naptárkerék, amelynek fametszetes képe SZÉKELY kötetében megtalálható. A debreceni kiadvány azonban más vonatkozásban is hozott újat a SZÉKELYféléhez képest. Az utolsó füzet négy levelén előbb „Némely meglett dolgoknak rövideden való kijegyzése" címen kis krónikát, majd „Sokadalmak, akik Magyarországon és Erdélyben lesznek feljegyzése" címmel a vásárok jegyzékét adja. A krónika azonban nem az öröknaptáraknak, hanem az egy-egy konkrét évre szóló korabeli kalendáriumoknak volt egyik jellegzetes tartozéka. Ugyancsak a fenti kis krónika található abban a másik kiadványban, amelyből sajnos csak egyetlen ív maradt fenn — igaz több — könyvtáblából kiáztatott töredék formájában. Ez a nyomtatvány a betűtípusok tanúsága szerint ugyancsak Debrecenben készült, de valamivel később, 1593—1595 között. A krónikán kívül fennmaradt többi rész (prognosztikon, érvágási utasítás stb.) arra utal, hogy ez a kis munka — a korábbi feltételezéssel

50 szemben — inkább egy adott évre szóló kalendáriumhoz tartozó praktika, sem mint egy másik öröknaptár része lehetett. Szenei Molnár Albert „Cisio Janus^-a . A magyar „Cisio Janus" a 17. század elején újra feltűnik, beosztása ez alkalommal még közelebb áll a SZÉKELY István által kiadott Kalendárium-hoz. Gondozója ez alkalommal is neves irodalmi személyiség: SZENCI MOLNÁR Albert. Ő fordította és rendezte sajtó alá azt az Imádságos könyvecskét, amely 1621-ben jelent meg Heidelbergben.

51 Ebben a )( jelű ívvel végződő bevezető rész és az „A" ívvel kezdődő főrész közé került az az ívjelzés nélküli nyolc leveles füzet, amely azonban az őrszavak tanúsága szerint e kiadvány szerves részeként készült. Az első lapon a következő szövegű cím olvasható: Minden esztendőre szolgáló örök kalendárium és a Cisio Janus magyarul. A második lapon az „ingó" (változó) ünnepek rendje található az ,^kalendárium" (Julián-naptár) szerint az 1620—1658 közötti évekre, míg a harmadik lapon ugyanez az „újkalendárium" (Gergely-naptár) szerint áll. A negyedik lapon kezdődik és az utolsó előtti, 15. lapig tart a hónapokra beosztott öröknaptár, 50. RMNy 741. 51. RMK I 514. 277 4. ábra. Szenei Molnár Albert „Cisio Janus"-a (RMK I 514 címlap)