AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Horváth Viktor: Könyvek és könyvtárak államosítása Magyarországon 1949—1960

A feldolgozó munka alapvető időszaka 1953—1960 — A nemzeti tulajdonba jutott könyvtári anyag felhasználása: feldolgozása és az azzal párhuzamos tervszerű szétosztása 1953 utolsó negyedében kezdődött és annak első alapvető időszaka 1960 decemberében fejeződött be.

68 A munkát 1954. máj. 31-ig az NK Könyvfeldolgozó Osztálya, azt követően pedig az OSZK Könyvelosztója végezte. A munkafeladatot az NK 1953 februárjában készült ügyrendje — a 2042/13/ 1952. sz. minisztertanácsi határozat alapján — a következőkben konkretizálta: ,,[A feladat] különböző megszűnt könyvtárak könyvanyagának összegyűjtése és rendezése, a meglevő könyveknek tudományos és nyilvános könyvtárakhoz való eljuttatása és az egyes könyvtárakban feleslegessé vált könyveknek más könyvtárakba való irányítása, továbbá az újonnan szervezendő könyvtárak részére a régebben és újonnan megjelent könyvekből tartalék-könyvalap létesítése."

69 Ezt a feladatot az OSZK Könyvelosztója változatlanul vette át. E feladat végrehajtásának elvi alapvetését és módszereit a Könyvtárügyi Tanács elé terjesztett javaslattervezet tartalmazta. A felhasználás tervezete Elvi alapvetésként a Könyvtárügyi Tanács elé terjesztett javaslat

70 annak a megállapításából indult ki, hogy a begyűjtés során nemzeti tulajdonba vett könyvtári anyag olyan jelentős nemzetgazdasági és kulturális érték, ami „megfelelő feldolgozás esetén a magyar könyvtárügy történetében egyedülálló lehetőséget biztosít könyvtáraink állományainak gyarapítására". Elérendő célként pedig a tervezet kettős feladatot jelölt meg: 1. a vidéki közkönyvtárak szegényes könyvállománya fejlesztéséhez a kiindulási alap megteremtését, elsősorban tudományos és szakanyaggal

71 és 2. az Országos Széchényi Könyvtár és a Debreceni Egyetemi Könyvtár hungarika anyaga — egyébként beszerezhetetlen hiányainak pótlását és kiegészítését.

72 E célkitűzéseknek megfelelően a tervezet a nemzeti tulajdonba került könyvanyag teljes értékű feldolgozását és teljes szétosztását vette tervbe és mindezt az ország legteljesebb hungarika gyűjteményével rendelkező Országos Széchényi Könyvtárnak a segítségével tervezte megvalósítani. Ebben a vonatkozásban még az „együttes munka" kifejezést sem tartanám túlzottnak, olyannyira ráépített volt a feldolgozó munka az OSZK-val való együttműködésre. Igazolja ezt az 68. Indoklását 1. a bevezetésben. 69. A Népkönyvtári Központ Ügyrendje. - OSZK-KEO/18. 70. Az ömlesztett könyvanyag feldolgozásának tervezete és elvi problémái. — OSZK-KEO/53. (Könyvalap Bizottság 1952-1956.) 71. A könyvtárügy fejlesztéséről szóló 1952. évi minisztertanácsi határozat 5. bekezdése előírta, hogy 1952 végéig minden megyében megyei és 1954 végéig minden járásban járási könyvtárat kell szervezni. A megyei könyvtárak minimális állományát 15 ezer kötetben szabta meg. — A könyvtári szolgálat jogi szabályozása. Bp. 1958. 32. 1. 72. „Az OSZK állománya is [a Könyvelosztó útján] számtalan elveszett vagy állományában soha nem szereplő, gyűjtőköréhez szorosan kapcsolódó könyvet: hungaricát, rariorát, segédkönyveket, sőt a Régi Magyar Könyvtár számos példányát, kódexeket és egyéb kéziratokat szerzett be." — WALDAPFEL Eszter, V.: i. m. 32.1. 249