AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Horváth Viktor: Könyvek és könyvtárak államosítása Magyarországon 1949—1960

OSZK-nak az NM Könyvtárosztályhoz intézett 1953. január 23-i felterjesztése is, mely szerint a nemzeti tulajdonban levő „... könyvanyag feldolgozása és a könyveknek megfelelő katalóguscédulával való ellátása oly könyvtári feladat, amely szorosan egybefonódik az OSZK adréma-lemeztárával és az egész munkafolyamat számos fázisban kapcsolódik az OSZK belső munkájához".

73 A módszerek meghatározásában — a tervezet elkészítésénél, de azt követően a munka folyamán is — igen sok szempontot kellett figyelembe venni. így alapvető követelmény volt már eleve biztosítani, hogy a begyűjtött anyagban levő többespéldányok lehető teljességgel egyszerre' kerüljenek feldolgozásra, valamint azt, hogy a könyvek a könyvtárak akkori szükségleteinek megfelelő időrendben kerüljenek feldolgozásra, illetve szétosztásra. Ezt szolgálta az anyag előzetes csoportosítása. Az alábbiakban ismertetett sémában a csoportok egymásutánisága egyben a feldolgozás sorrendjét is megszabta. Az anyag előrendezésének sémája: A. csoport = Azonnal feldolgozható/szétosztható anyag 1. Klasszikus és haladó szépirodalom magyar nyelven 2. Modern (20. századi) szótárak, lexikonok B. csoport = További osztást igénylő anyag (a) ETO 0 és 39-9 szakok 3. 1850 után megjelent magyar és magyar vonatkozású nyomtatványok (modern magyar anyag) 4. 1850 után megjelent idegen nyelvű nyomtatványok (modern idegen) 5. 1850 előtt megjelent magyar és magyar vonatkozású nyomtatványok (régi magyar) 6. 1850 előtt megjelent idegen nyelvű nyomtatványok (régi idegen) (b) ETO 1-38 szakok 7. Magyar és magyar vonatkozású könyvek (1—3 nemzeti) 8. Idegen nyelvű könyvek (1 — 3 idegen) A terv, amint az a fentiekből is látható, az anyag előrendezésének első ütemében a nyomtatványokat csak megjelenési idejük és hungarika vonatkozásuk szerint csoportosíttatta. Minden további osztás (a könyveken belül: egykötetes önálló, többkötetes művek, részcím nélküli sorozatba tartozó művek, kolligátumok) csak az előrendezés második ütemében, csoportonként külön-külön került sorra. Nem foglalkoztak a nyomtatványokon kívüli egyéb anyaggal, a kéziratokat, zeneműveket, térképeket előkerülésük sorrendjében feldolgozás nélkül adták át az OSZK illetékes különgyűjteményeinek. Az anyag előrendezését követő feldolgozás volt az, ami tényelges munkakapcsolatot teremtett az NK feldolgozási osztálya (majd az OSZK könyvelosztója) és az OSZK akkori szerzeményi és könyvfeldolgozó osztályai között. A munkakapcsolat eszköze az OSZK több százezres adrematizált címleírásainak duplikált katalógusa volt, módszere pedig a feldolgozó munkának az az 73. OSZK irattára 14-021/1953. jan. 23. sz. 250