AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Horváth Viktor: Könyvek és könyvtárak államosítása Magyarországon 1949—1960

azonnal el is szállították. Ezzel a módszerrel 1951 novemberétől 1952 márciusáig mintegy 100 ezer kötetet osztottak szét. A gyakorlatban azonban ez a módszer nem volt fenntartható. Teljesítmény szempontjából ugyan gyorsnak bizonyult, de nem biztosíthatta azt az alapvető körülményt, hogy minden könyv annak a könyvtárnak állományába kerülhessen, ahol elsősorban volt rá szükség. Ugyanakkor a helyszíni — tehát a könyvtár állo­mányával való összevetés nélküli — válogatás az átvett anyag egy részénél csak időleges helycserét jelentett, mert később az átvevő könyvtárnál lett fölöspél­dánnyá és ismét oda került vissza, ahonnan elindult: a nemzeti tulajdonban levő könyvanyaghoz. Igaz ugyan, hogy ez egyébként is előfordult, de a helyszíni válo­gatás már eleve adta erre a lehetőséget. Nem Budapesten, hanem vidéken, a szerzetesi könyvtárak anyagának hely­színi szétválogatásánál is kialakult az a nemkívánatos gyakorlat, amely a helyi könyvtárak (a szótárak és lexikonok esetében a múzeumok és levéltárak) igényeit — az országos érdek rovására — soron kívül elégítette ki. Összefoglaltan: Az 1949—1951. években a feldolgozásnak és szétosztásnak ezek a módszerei nem bizonyultak megfelelőknek, de ,,az 1951. év végére már kialakult az az álláspont, mely szerint [a teljes könyvanyagot, tehát] az eddig be­gyűlt és a szerzetesi anyagot [együttesen], egységes szempontok szerint és terv­szerűen kell feldolgozni és szétosztani a könyvtárak között". 65 Ugyanakkor az eddigi „próbálkozások" abban a tekintetben hasznosnak bi­zonyultak, hogy a tapasztalatok elemzése lehetőséget adott a kidolgozásra került tervezetnél az olyan hibák elkerülésére, amelyek egyébként csak a gyakorlatban váltak volna észrevehetőkké. Az átmenet időszaka 1952—1953 — A feldolgozó és szétosztó munka elvi alapjainak kimunkálása — amely a nemzeti tulajdonba került közel ötmilliós könyvtári anyag megfelelő felhasználására alkalmas lehetett — még az OKK-hoz való tartozás idején meg­kezdődött, 66 de végleges formában való elkészülésére és a Népművelési Minisz­tériumhoz való felterjesztésére csak 1952 novemberében került sor. Miután a tervszerű feldolgozás előfeltétele a teljes anyag előzetes csoporto­sítása (az akkori kifejezéssel: válogatása) volt, 1952 márciusában a könyvanyag szétosztását ideiglenesen felfüggesztették és megkezdték a munkának új szem­pontok szerinti átszervezését. Nem kis nehézséget jelentett a megkezdett munka vitelében a könyvkeres­kedések 1952. április 1-ével beindított államosítása, majd augusztus folyamán az OKK megszűnésével a Népkönyvtári Központ által történt átvétele. Buda­pesten és a vidéki táj raktárakban a csoportosítás munkája azonban — ha kisebb­nagyobb zökkenőkkel is — folytatódott és megkezdődött azzal párhuzamosan a vidéken levő anyagnak (a feldolgozás sorrendjének megfelelő) felszállítása Budapestre, az akkorra már kialakított ún. profilraktárakba. 67 65. Uo. A feldolgozó munka kezdetei. 14. 1. 66. A tervezet BORSA Gedeon, DÖRNYEI Sándor és Wix Györgyné közös munkája. 67. Egy vagy több csoportot képező anyag elhelyezésére és feldolgozására szolgáló raktár-munkahely. A Beloiannisz u. 12-ben a modern magyar könyveket, a Kál­mán u. 15-ben a periodikákat, a Rokolya u. 28-ban a modern idegen, a Kiscelli u. 108-ban a régi magyar könyveket dolgozták fel. 248

Next

/
Oldalképek
Tartalom