AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)
II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Horváth Viktor: Könyvek és könyvtárak államosítása Magyarországon 1949—1960
sában megkezdődött. Könyvtári anyaguk biztonságba helyezésére az OKK ekkor még csak szóbeli utasítást kapott a VKM-től, ide értve az egy évvel már korábban államosított rendi iskolák könyvtárait is. így ,,A begyűjtés körülményei" c. fejezetben már ismertetett okok miatt az OKK „nem tudott minden esetben kellő eréllyel fellépni". Erről részletesebben az NK Krónika tájékoztat. „... Kőhalmi Béla céltudatos munkája nyomán 45 ... az első intézkedés 1950. VII. 20-án történt, amikor is a BM tanácsi főosztályával történt megbeszélés után, valamennyi megyei tanács vezetőjének távirati utasítást küldött a Központ. Ennek értelmében a helyi tanácsok általában zár alá vették a megszűnt rendházak könyvtárait és erről az OKK sürgetésére értesítést is küldöttek. Sajnos a zárolás nem történt meg mindenhol és nem mindig megfelelő módon. így előfordult — szerencsére nem sok helyen — hogy illetéktelen beavatkozás következtében a könyvtárak állománya és berendezése kárt szenvedett. A helyi szerveken kívül [a zárolás elintéztetésére] a Központ megbízottai is kiszálltak, ahol erre — válasz hiánya, vagy kedvezőtlen hírek miatt — szükség volt. A felderítés, illetve a biztonságba helyezésnél a múzeumi és levéltári központok vidéki dolgozói nagy segítséget nyújtottak." 46 Még a könyvtári anyag begyűjtését megelőzően 1950 decemberében indultak meg a tárgyalások az OKK és az Egyházi Szociális Bizottság 47 megbízottai között. E tárgyalások figyelembevételével adta ki azután a VKM 1951. jan. 20-i keltezéssel a nemzeti tulajdonba vett könyvanyag felhasználásáról szóló utasítását 48 és szólította fel az Országos Könyvtári Központot a szerzetesi könyvanyag szétválasztásának megkezdésére. A VKM rendelkezése ugyanis előírta e nemzeti tulajdonba vett szerzetesi könyvtárak anyagának állami és egyházi részre való szétválasztását. Ezt az Utasítás, a Paritásos Bizottsággal 49 történt megegyezésre utalva a következők szerint rögzíti: tizenegy pontban összegezi, hogy kutatási célokra a tudományos könyvtárak a teológiai irodalomból mit kívánnak az állam számára biztosítani, majd így folytatja: az 1867 [ténylegesen az 1850] után megjelent ,,... vallási és egyházi irodalom fel nem sorolt anyaga — így a gyakorlati teológia, a vallásos elmélkedések, imakönyvek, egyházi szónoklatok, legendák, vallásos elbeszélések 45. Wix Györgyné tájékoztatása szerint KŐHALMI Béla szívós, kitartó és visszautasításokat el nem fogadó „küzdelmének" köszönhető az OKK könyvbegyűjtő munkájának sikere. Az NK Krónikáján kívül KŐHALMI Béla gyakorlati és elvi munkájára utal (a Könyvelosztó régi irattárában található) még további két feljegyzés. Az egyik 1950. nov. 2-i keltezéssel a zirci Cisztercita Apátság könyvtára ügyében a VKM-nél történt közbenjárását rögzíti, a másik KOMJÁTHY Miklósnak egy belső feljegyzése (1951. jan. 2.), mely KŐHALMI Bélának, az „OKK szaktanácsadójának" egy elvi állásfoglalását tartalmazza az egyházi könyvtárakkal kapcsolatosan. 46. Azonos a 44. alattival. 47. E tárgyalás eredményét 1951. jan. 4-én jegyzőkönyvbe foglalták és 425/1951 sz. a. az OKK felterjesztette a VKM VII. 4. ügyosztálynak. - OSZK-KEO/9. 48. 1013 — 15/1951 VKM VII. 4. Utasítás a nemzeti tulajdonba vett könyvanyag felhasználásáról. — Uo. 49. BORSA Gedeon szóbeli közlése: A magyarországi szerzetesrendek működését szabályozó 1950. évi 34. tvr. végrehajtásával kapcsolatos kérdéseket kormányszinten a Paritásos Bizottság tárgyalta. Alsóbb szinten egyházi részről az Egyházi Szociális Bizottság tartotta a kapcsolatot az állami szervekkel. 243