AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)
II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Horváth Viktor: Könyvek és könyvtárak államosítása Magyarországon 1949—1960
és a lelkipásztori működésről szóló egész irodalom a paritásos bizottság megbízottainak rendelkezésére bocsátandó." A feljegyzések szerint 1951. február 19-től 1952 közepéig az OKK dolgozói 50 a könyvtárak anyagának ezt a szétválasztását elvégezték és az egyházat illető részt az Egyházi Szociális Bizottság által alkalmakként kijelölt egyházi megbízottnak „az esetek többségében eredeti helyén", át is adták. Az átadásokrólátvételekről jegyzőkönyv készült. ,,[Az egyháznak visszaadott rész] aránya a könyvtárak összetételétől függően 5 és 15 százalék között mozgott [és] nagy átlagban 10—15 százalékot tehetett ki." 51 Az egykorú feljegyzések szerint 52 a rendházakat még azok hivatalos átvételével egyidejűleg (önként értetődően a könyvtári anyag elszállítása előtt) állami intézmények, nem ritkán hivatalok részére utalták ki vagy adták át azonnal, így a könyvtárak anyagát rendszerint egy-két zárható helyiségbe hordták össze vagy ideiglenes elhelyezésbe más helyre szállították át. Ekkor alakultak ki az ún. táj raktáraknak nevezett központi gyűjtőhelyek a vidéki egyetemi városokban (Debrecen, Pécs, Szeged). A nyugat-dunántúli rendházak anyagát Sopronban helyezték el, az OSZK Helikon Könyvtárába pedig a Keszthely közelében fekvő helységekből szállították be az anyagot. Amikor az OKK megszűnésével a nemzeti tulajdonba vett könyvanyag gondozását a Népkönyvtári Központ vette át, az 1952. november 15-i helyzet rögzítésénél a vidéki raktárakban levő anyag mennyiségét 1 363 000 kötetre becsülték. 53 A megszüntetett rendházaktól és az államosított szerzetesi iskoláktól az OKK 129 könyvtár anyagát vette nemzeti tulajdonba. 74 rendháznak (többségében női zárdának) nem volt könyvtára, illetve könyvanyaguk nem érte el a könyvtári szintet. Állami tulajdonba került még 5 rendházi és 1 rendi intézményi könyvtár. Ezek közül két, a legértékesebb könyvanyaggal rendelkező rendházi gyűjtemény: a gyöngyösi Ferences-rendház 15. századi alapítású könyvtára 54 és a zirci Ciszterci Apátság 18. századi könyvtára 55 védetté nyilvánítottan, eredeti elhelyezésében maradt és az Országos Széchényi Könyvtár gondozásában műemlékkönyvtárrá lett. Az Irgalmas-rend budapesti, egri és pécsi rendházainak, többségében orvostudományi és gyógyszerészeti szakirodalmat tartalmazó könyvtárai vetették meg az alapját az 1951-ben létesített Országos Orvostörténeti Könyv50. Az anyag mennyiségétől függően, egyes esetekben a helyi könyvtárak, múzeumok segítségével. 51. NK Krónika. A volt szerzetesi könyvtárak könyvei. 8. 1. 52. A szerzetesi könyvtárak nemzeti tulajdonba vételével kapcsolatos eseményekről (mikor zárolták a könyvtárat, ki és mit állapított meg, mikor történt a könyvtár anyagának szétválasztása és azt kik végezték stb.) az NK az írásbeli jelentések alapján — a Magyar Minervából kivágott címek felragasztásával, minden könyvtárról külön-külön lapon — nyilvántartást vezetett. E nyilvántartólapokat, egy erre a célra készített dobozban, a régi irattár részeként őrzik. A nyilvántartás csak az 1950 — 1951. évek eseményeit tartalmazza. 53. NK Krónika. 21. p. 54. Jelenleg „Bajza József" Műemlék Könyvtár. Az OSZK gondozását 1953-ban vette át. — Műemlékkönyvtárak az Országos Széchényi könyvtár gondozásában. = Az Országos Széchényi Könyvtár. [Tájékoztató.] Bp. 1972. 37. 1. 55. Jelenleg „Reguly Antal Műemlék Könyvtár". Gondozását az OSZK ugyancsak 1953-ban vette át. — Uo. 38 — 39. 1. 244
