AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Horváth Viktor: Könyvek és könyvtárak államosítása Magyarországon 1949—1960

laszt, hogy a birtokukban levő (kb. 200 ezer kötetnyi) „ömlesztett" (még feldolgozatlan) anyag az 1945 utáni különböző forrásokból ered. Ezek közül mindössze két könyvtár jelölte meg az anyag vagy anyaga egy részének eredetét: a Közgazdaságtudományi Egyetem a GYOSZ, az MTA Történettudományi Intézet pedig a volt bécsi Collegium Hungaricum könyvtárát. A beérkezett válaszokban — önként értetődően — nem történhetett utalás az időközben már állományba vett könyvanyagokra, amelyeket egyes könyvtárak (pl. az OSZK, az ESZEK stb.) közvetlenül vagy az OKK közvetítésével kaptak kézhez. A feloszlatott nagyobb könytárak közül pl. közismerten jelentős értékű volt a Nemzeti Kaszinó könyvtára, amely még a 19. század első évtizedeiből, gazdag reformkori anyaggal rendelkezett.

42 E könyvtár sorsáról csak annyi ismeretes, hogy állománya, legalábbis állományának egy része a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának került a birtokába. A tényeknek és a feltételezéseknek ezzel az adathalmazával foglalkozva önkéntelenül merül fel a gondolat: a magyar könyvtártörténet számára nem lenne érdektelen egy ilyen jellegű összeállítás utólagos elkészítése könyvtáraink növedéknaplói alapján. Ez is segítség lehetne ahhoz, hogy eggyel kevesebb fehér folt maradjon a magyar könyvtárügy felszabadulás utáni történetében. Államosított könyvtári anyag — A megszüntetett szerzetesi rendházak, az államosított felekezeti iskolák és a magántulajdonban volt könyvkereskedések, antikváriumok stb. könyvanyagának begyűjtését időbeni egybeesésükön túl, elsősorban azért ismertetem összefogottan, mert a nemzeti tulajdonba vett könyveknek és könyvtáraknak ez volt a legértékesebb része. Szerzetesi könyvtárak — Nemzeti tulajdonba vételüket az ország területén levő szerzetesrendek működését szabályozó 1950. évi 34. sz. tvr-nek végrehajtása tette szükségessé. A törvény hatálya alá eső, illetve a működésüket megszüntető szerzetesrendek közül 70 rendháznak és 53 szerzetesi iskolának volt könyvtárilag is nyilvántartott gyűjteménye.

43 A rendházak többsége ebben a nyilvántartásban nem szerepelt. A tudományos kutatás szempontjából elsősorban számba jövő könyvgyűjteményekkel — az NK Krónikájának feljegyzése szerint — a tanítórendek rendelkeztek, ,,... azok, amelyek az ún. világi tudományokban is lépést tartottak a korral (a jezsuiták, piaristák, ciszterek, bencések). ... A XVIII. századi feloszlatás által nem érintett könyvtárak — elsősorban a ferencesek — igen értékes és nagy mennyiségű régi anyaggal rendelkeztek."

44 Az irattári feljegyzések szerint a szerzetesrendek feloszlatása már 1950 júliu42. A könyvtár állománya zömében a kaszinó 1827-ben történt alapítása utáni első évtizedekben jöhetett létre. Azt követően gyarapítására nem sok gondot fordíthattak, aminthogy tagsága az aulikus-konzervatív arisztokrácia is szembefordult az alapító SZÉCHENYI István reformeszméivel. Ezt látszanak igazolni a lexikonok adatai is. A Pallas Nagy Lexikon szerint (XIII. k. Bp. 1896. 97. 1.) a könyvtár állománya a kilencvenes években mintegy 30 ezer kötet volt, a Révai Nagy Lexikon (14. k. Bp. 1916. 391. 1.) húsz évvel később 32 ezer kötetet említ. 43. Magyar Minerva. A magyarországi múzeumok, könyvtárak, levéltárak . . . évkönyve. Kiad. az Országos Könyvtári és Bibliográfiai Központ. VI. k. 1930—1931. Bp 1932. 44. NK Krónika. A volt szerzetesi könyvtárak könyvei. 7. 1. 242