AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Horváth Viktor: Könyvek és könyvtárak államosítása Magyarországon 1949—1960

lehetett a munka megindulásakor látni, hogy mivé fog fejlődni, hogy milyen módszerek, szállítások, raktározások és főleg milyen munkaerők válnak szükségessé. Ez a magyarázata annak, hogy a költségvetési tervezés nem vehette figyelembe a munka anyagi körülményeit ... "

17 és így a munka egészét a póthitelkérések, azok ismétlődő indoklásai, a biztosításukért folyó harc kísérte végig. 1951-től még nehezebbé tette a helyzetet a szerzetesi rendházak könyvtári anyagának begyűjtése s elsősorban az, hogy ezeknek zöme vidéken volt. Itt került előtérbe az erre a munkára alkalmas személyi létszám elégtelensége, a könyvanyag biztonságos elhelyezéséhez szükséges helyiségek és az egyre növekvő mértékű szállítások kérdése. Mindezekkel együttesen pedig azok a nehézségek, amelyek az elegendő pénzügyi fedezet hiányában, és egyéb okokból szinte elháríthatatlan akadályait jelentették a begyűjtési és az azzal párhuzamosan meginduló feldolgozási munkának.

18 Ezt a helyzetet csak súlyosbította az a szervezeti változás, amely 1952 folyamán az Országos Könyvtári Központ megszűnésével, illetve e munkának a Népkönyvtári Központhoz való átkerülésével következett be és mindaz, ami ezzel együtt járt: a felügyeleti szerv megváltozása (az OKK a Közoktatásügyi Minisztériumhoz tartozott, az NK a Népművelési Minisztériumhoz), változások a dolgozók létszámában és összetételében, mindezek kihatása a dolgozók hangulatára.

19 Ennek taglalása azonban már egy új fejezetbe vezet át, a nemzeti tulajdonba került könyvanyag feldolgozásának kérdéseihez. A begyűjtött anyag jellege A bevezetésben már szó esett arról, hogy a nemzeti tulajdonba vett anyag — jellegét és értékét tekintve — egymással alig összehasonlítható három forrásból tevődött össze. Az első két csoport (duplum- és fölöspéldányok, veszélyeztetett könyvek) időrendileg szinte elválaszthatatlan, a harmadik csoport (államosított könyvanyag) számbavétele, majd begyűjtése 1950 folyamán kezdődött, egészében azonban a teljes anyag begyűjtése párhuzamosan haladt. Ennek megfelelően tekintendő részletezésük is. Duplum- és fölöspéldányok — A könyvtárakban feleslegessé, helyesebben a tartalmuknál fogva használhatatlanná vált kiadványok központi begyűjtését — szándéka ellenére — az OKK 1949-ben kezdte meg. Az OKK ugyanis nem az ebből a forrásból eredő fölöspéldányok begyűjtésére gondolt, hanem az egyes könyvtárak birtokában levő duplumok könyvtárközi értékesítésére, illetve egy olyan duplumcsere-központ létrehozására, amely már 17. NK Krónika. 16-17. 1. 18. A VKM-hez intézett „Javaslat a volt szerzetesi és más kallódó könyvanyag felhasználására" tárgyú OKK felterjesztés. — Irattöredék, keletkezési ideje: 1951. jan. 20-a után. - OSZK-KEO/9. 19. Az NK Krónikája szerint: „Maga az átszervezés ebben a formában helytelen volt. A munka, mint tipikusan könyvtári munka az OSZK-nál lett volna megfelelőbb helyen, nem a csupán könyvtárakat szervező hivatalnál." — (18—19. 1.) Az OSZK sem helyeselte ezt a megoldást és még 1953-ban is szorgalmazta az NM-nél az OSZK-hoz való áttételét, ami — az NK megszűnése után — 1954-ben meg is történt. — WALDAPFEL Eszter, V.: i. m. 30. 1. 237