AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Horváth Viktor: Könyvek és könyvtárak államosítása Magyarországon 1949—1960

a Tanácsköztársaság könyvtári intézkedéseiben is szerepelt,

20 ezúttal azonban nem kormányintézkedés alapján, hanem az önkéntesség szándékának érvényesítésével.

21 Erre a közös forrásra utal feltehetően az a tény is, hogy az OKK-val egyidejűleg KÁPLÁNY Géza, a Technológiai és Anyagvizsgáló Intézet főkönyvtárnoka is egy ilyen tartalmú javaslatot terjesztett a Tudományos Tanács elé, amelyre TELBGDI Zsigmond, az OKK akkori elnöke 1949 márciusában a Tudományos Tanácshoz felterjesztett válaszlevelében oly értelemben reflektált, hogy azt „... az OKK is tervbe vette, sőt — legalább csírájában — éppen már meg is valósítja".

22 Az, hogy ebből a „könyvtárközi duplumértékesítés"-nek indult akcióból a későbbiekben nem a tervezett duplumcsere, hanem a fölöspéldányoknak csak köbméterekben és százezrekben mérhető „bezúdulása" lett — akkori vagy mai szemmel ítélve — más és másképpen magyarázható. Az NK Krónika megítélése szerint „Alapvető hiba ... a duplum- és fölöspéldány fogalmának tisztázatlansága volt. Ennek következtében alakult át az eredeti duplumcsere-központ fölöspéldány-raktárrá anélkül, hogy eredeti célját, a duplumok értékesítését egyáltalán megvalósította volna".

23 Magyarázata — utólagosan ítélve — feltehetően a közkönyvtárak akkori körülményeiben keresendő és abból, szükségszerűen következett be. A könyvtárak ugyanis duplumok helyett — az NK Krónika tanúsága szerint — „... hasznavehetetlen fölöspéldányaikat adták le, Törvénytárakat, a Kendeletek Tárait, [közgazdasági és pénzügyi] kompasszokat, nemesi almanaehokat, elavult [egy, éppen akkor elmúló társadalmi életet tükröző] folyóiratokat, selejtes szentimentális regényeket, statisztikai kiadványokat ...",

24 nyilván azért, mert az azoktól való szabadulás volt abban az időben számukra a legégetőbb. A tény azonban tény marad, bármi legyen is a magyarázat. így a Népkönyvtári Központ, a teendőit összegező 1952. évi minisztertanácsi határozatban, nem 20. A Magyar Tanácsköztársaság könyvtárügye. Forrásgyűjtemény. OSZK, KMK. Bp. 1959.82.1. 21. OKK 05171/1949. máj. 18. TELEGDI Zsigmond levele KABOS Ernőhöz, a SZOT könyvtárának vezetőjéhez. „Kedves Kartárs! Azt ajánlom, adja át a SZOT könyvtárának fölöspéldányait Duplumcsere Központunknak . . . Ellenszolgáltatásul felajánlom, hogy ugyanezen Duplumközpontunk jegyzékeit és még kapható könyvei közül válassza ki azokat, amelyekre szüksége van. ..." — OSZK-KEO/6. 22. TELEGDI Zsigmondnak, az OKK elnökének a Magyar Tudományos Tanácshoz 1949. márc. [?] keltezésű felterjesztése. A szövegben mát idézett rész folytatása: „Részletes tervezetet erről azonban csak akkor fogok az MTT-nek bemutatni, amikor a most megkezdett fölöspéldányelosztó akció eredményei alapján a Duplumközpont kilátásait már határozottabban megítélhetem." — OSZK-KEO/6. Az NK Krónika szerint: „A kialakult gyakorlat azonban az volt, hogy a könyvtárak csak fölöspéldányaikat adták át, s így a Duplumcsere Központ helyett fölöspéldány-csoport is lett a szervezet elnevezése." (1. 1.) — Ezt követően egy évvel később „Az OKK 1950 márciusában megkísérelte, hogy ezen a hibán külön duplumcsere akció létrehozásával segítsen." . . . Ez az akció „az OKK megszűntéig élt, az átszervezéskor azonban az OKK egyik jogutódja sem vette át. Irattári anyaggá vált." — NK Krónika. 4. 1. 23. Ua. 4. 1. 24. Ua. 1-2. 1. 238