AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)
II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Horváth Viktor: Könyvek és könyvtárak államosítása Magyarországon 1949—1960
A gazdátlanul maradt könyvtárak begyűjtésére — a könyvtári vonalon való intézkedés — ebben az időben nem is látszott szükségesnek, hiszen az ún. veszélyeztetett gyűjtemények hatósági őrizetbe vételére a Miniszterelnökség már 1945-ben intézkedést adott ki, felkutatásuk gazdája pedig az Elhagyott Javak Kormánybiztossága volt, 13 a feloszlatott egyesületek és intézmények tulajdonára vonatkozó intézkedés ugyanakkor a Belügyminisztérium hatáskörébe tartozott. Éppen ebből következett be később a magyar könyvtárügy számára az az igen hátrányos helyzet, hogy a kallódó könyvtárak begyűjtésének első éveiben (1949— 1950) az OKK nem rendelkezett olyan általános, az elhagyott javaknak minden formájára kiterjedő rendelettel, amely hivatali hatáskört biztosított volna azok általa történő zárolására és birtokba vételére. Ezt az OKK 1949 tavaszától kezdve szorgalmazta felettes hatóságánál a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumnál 14 , de eredménytelenül. Adott esetekkel kapcsolatosan ugyanezt ismételte meg ZALAI Zoltán, az OKK akkor még megbízott vezetője 1950 elején, most már arra való hivatkozással, hogy „Az elhagyott vagy más módon veszélyeztetett könyvtárak ügyében Miniszter Űr [dr. OETXJTAY Gyula] többször utasította az OKK-t, hogy érdeklődjék ezeknek a könyvtáraknak sorsa felől s tegyen tapasztalatairól jelentést, egy-két esetben intézkedésre is felhívta a központot, [kiemelte azonban azt, hogy az OKK-nak, mely] sokszor közvetlenül szerez tudomást hasonló esetekről ..." hatáskör hiányában nincs lehetősége az azonnali intézkedésre. 15 Változás azonban csak 1950 novemberében következett be, amikor (1950. október 14-i keltezéssel, most már DARVAS József) a VKM részére a 4450/1945. (VII. 15.) M. E. rendeletben biztosított jogkörben a Népművelési Miniszterrel, a Belügyminiszterrel és a Pénzügyminiszterrel egyetértésben kiadta az 1600-15/1950. (VII. 4.) sz. rendeletét. 16 E rendelet hiányán túl a tulajdonképpeni nehézséget az OKK számára az jelentette, hogy a munka megkezdésekor ,,... nem látta világosan, de nem is 13. A „... nemzet szempontjából fontos magángyűjtemények" ideiglenes hatósági őrizetbe vételéről a 4450/1945 M. E. sz. rendelet már 1945 júliusában intézkedett. Ugyancsak 1945-ben szervezték meg az elhagyott javak ügyeinek intézésére az Elhagyott Javak Kormánybiztosságát. Ez a szerv 1948-ban szűnt meg, feladatkörét a pénzügyminiszter vette át. — Új Magyar Lexikon. 2. k. D—F. Bp. 1960. 175. 1. 14. Dr. TELEGDI Zsigmond, az OKK elnökének 1949. márc. keltezésű, a VKM-hez intézett felterjesztéséből: ,,. . . Kérem Miniszter Urat, szíveskedjék megfontolás tárgyává tenni kormányrendelet kiadását [a] feloszlatott vagy átszervezett intézmények könyvtári állományának megmentése érdekében. ..." — OSZK-KEO/6. 15. A már idézettek folytatása: „Kérem Miniszter Urat, szíveskedjék a Központ részére ilyen ügyekben való eljárásra általános hatáskört biztosítani." — OSZKKEO/6. 16. A VKM rendelete utasítja a megyei (városi) tanácsokat, hogy illetékes osztályaik útján állandóan tájékozódjanak a közérdekű célra lefoglalt épületekről, a zár alá vett tulajdonokról és biztosítsák azok védelmét. Gondoskodjanak arról, hogy a bezúzásra kerülő papíranyagba ne kerüljön ellenőrzés nélküli könyvtári és levéltári anyag. A rendelet a kisebb könyvtáraknál a helyi szakértők bevonását, az ezer darabot meghaladó könyvtárak esetében a központi szervek (NM Könyvtári Osztály és az OKK) értesítését és azok helyszíni ellenőrzését írta elő. — A rendelet másolata OSZK-KEO/9. 236
